A biztosítási szektor díjbevételeinek 7 százalék körüli növekedése az elmúlt két évben jócskán fölötte volt a korábbi évtized ütemének, és az összesített díjbevétel a fióktelepek nélkül is meghaladta az 1000 milliárd forintot. A hazai biztosítási szektor tavaly közel 73 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el, amely az MNB szakértői szerint a szerződések és a díjak gyarapodása mellett annak tudható be, hogy a korábbi évekhez képest csökkent a kárráfordításuk. A biztosítók tőkemegfelelése stabilan 200 százalék feletti, ami a jogszabályi elvárást kétszeresen haladja meg, és megfelel az uniós átlagnak.

Az etikus életbiztosítási szabályozás hozzájárult, hogy a korábbinál egészségesebb, fenntarthatóbb piaci modell alakuljon ki. Ennek már láthatók az eredményei, a felére csökkentek az univerzális befektetési célú biztosítások, illetve nagymértékben emelkedtek a nyugdíj- és a kockázati életbiztosítások. A nem-élet ág tavalyi bőven 10 százalékos – a korábbi éveket is meghaladó – növekedésének motorja továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb). Ennek a piacnak a díjai a károk növekedésével arányosan emelkednek, de az idei első adatok szerint a biztosítók csak kisebb részben hárították át a baleseti adó beépítését a kgfb-díjakba. Jóval lassabb a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások, s a casco díjbevételének bővülése, a lakásbiztosítások jövedelmezősége új biztosítók belépését ösztönözheti erre a piacra.

A pénztári szektort tekintve az önkéntes pénztárak száma csökkent, a cafeteria rendszer átalakításával a munkáltatói bevételek visszaesése miatt bekövetkezett beolvadások, végelszámolások hatására. Alapvetően a nemzetközi pénz- és tőkepiacok volatilitása, kisebb részben a hazai kötvény- és részvénybefektetések mintegy 1 százalékos vesztesége miatt negatívvá (záró vagyonnal súlyozva mínusz 1,8 százalékossá) vált tavalyi hozamok miatt jelentősen csökkentek az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételei. Ennek ellenére a pénztári szektor 10 éves átlaghozama változatlanul magas, 7 százalék feletti szintet ért el.

A tőkepiacon a befektetési vállalkozások és az ingatlanalapok forgalma nőtt erőteljesen, a befektetési alapok vagyona ismét történelmi csúcsot ért el. A hitelintézetek befektetési forgalmának visszaesése azonban  negatív tartományba vitte le a befektetési szektor összesített mérlegét. A kezelt értékpapír-állomány tovább emelkedett. A befektetési vállalkozások adózott eredménye nőtt, de egyes kis befektetési vállalkozásoknál jövedelmezőségi problémák akadtak.