SZJA- és TB-változások

A személyi jövedelemadó területén a jövő év legjelentősebb, minden magánszemélyt érintő változása az 1 százalékpontos szja-csökkentés, ami a személyi jövedelemadó 16 százalékos kulcsának 15 százalékra való mérséklését jelenti.

Például: kamatjövedelem esetében – ha a juttatást megalapozó időszak, például egy lekötés, 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzése ezt követően történik, akkor a 15 százalékos adókulcs a 2016-os időszakra eső jövedelemre már arányosan alkalmazandó.

 Az szja mértékének csökkentésén túl 2016-tól elkezdődik a kétgyermekesek családi kedvezményének négy éven át tartó folyamatos növelése, melynek során a kedvezmény adóra átszámítva a jelenlegi 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, gyermekenként.

A nyári módosítások a jövőben folyamatosan biztosítják majd az szja-kedvezményeket a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok számára is: a visszalépő tagnak kifizetésre kerülő összeg adómentes jövedelem lesz, illetve ha azt a tag önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja, annak 20 százalékának értékéig, de maximum 300 ezer forintig – a megfizetett adója terhére – adóvisszatérítésről rendelkezhet.

Az érintett magánszemélyekre vonatkozóan ugyanakkor januártól tehernövekedést jelent az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének 6930 forintról 7050 forintra emelése.

TÁRSASÁGI ADÓ

2016-tól bevezetésre kerül egy új kedvezmény, az úgynevezett növekedési adóhitel, amelynek lényege, hogy a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem az azt követő két adóév során kell csak megfizetni.

Ez a kedvezmény – a meghatározott feltételek mellett – csak akkor vehető igénybe, ha a társaság az adóévben, és az azt megelőző 3 évben már működött és nem alakult át, továbbá ha az adózás előtti eredmény eléri a megelőző adóévi eredmény abszolút értékének ötszörösét. Növekedési adóhitel először a 2015-ös adóév vonatkozásában alkalmazható.

A növekedési adóhitelhez végleges adókedvezmény megszerzésének lehetőségét is hozzákapcsolta a törvényalkotó: meghatározott feltételek mellett ugyanis az adózó nullára csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó – még esedékessé nem vált – összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg – tette hozzá a szakértő.

Szintén kedvező változás, hogy 2016-tól már a tárgyévben visszatérített bírság, illetve egyéb, az adózás rendjéről szóló törvényben előírt jogkövetkezmények visszatérítése miatt keletkezett bevétel is csökkenti az adóalapot.

ÁFA

Az áfát érintő legjelentősebb változás, az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változása, amely már az idei év júniusától életbe lépett a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok esetében, azért hogy a szabályozás buktatói kiderüljenek még azelőtt, hogy minden vállalkozás átáll az új szabályra.

2016-tól már teljes körűen bevezetésre kerül az új szabály, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások még nem kezdték meg erre a felkészülést, pedig a legtöbb cégnél ez számlázó- illetve könyvelési rendszerfejlesztést vagy átállítást, valamint szerződésmódosításokat is igényelhet.

Az új szabályozás lényege, hogy az időszaki elszámolású ügyleteknél a korábbi fizetési határidőtől eltérően főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

A főszabályt azonban az esetek elenyésző részében kell majd alkalmazni. Előrefizetés esetén ugyanis, ha a számlakibocsátás is megelőzi az időszak végét, a teljesítési időpont a számla kibocsátásának napja; utólagos fizetés esetén pedig a fizetés esedékessége, de legkésőbb – a nyáron elfogadott csomag alapján – az időszak végét követő 30. vagy az őszi adócsomagban foglalt javaslat szerint a 60. nap lesz a teljesítési időpont.

Ez nemcsak számla kibocsátójaként, de számla befogadói oldalon is érintheti a vállalkozásokat, és időszaki elszámolású számlát szinte minden vállalkozó kap. 

Arról se feledkezzünk meg, és szintén felkészülést igényel, hogy 2016-tól a számlázó programoknak új, az adatexportot lehetővé tévő funkcióval is rendelkezniük kell, amely lehetőséget ad a dátumtartomány illetve sorszámtartomány szerinti adatkinyerésre.

Emiatt azokat a számlázó szoftvereket, amelyeknél erre jelenleg nincs lehetőség, vagy nem a megkövetelt adattartalmat tudják exportálni, át kell programozni, és az új funkció kezelésére vonatkozó információkat a számlázó program dokumentációjának is tartalmaznia kell.

További áfatörvény-módosítás, hogy az 5 százalékos kulcs alá kerül a friss, hűtött vagy fagyasztott házi sertéshús értékesítése is.

EGYÉB VÁLTOZÁSOK

A 2015-től megváltozott transzferár-dokumentációra vonatkozó kötelezettségeket a 2016-ban készülő dokumentációknál már figyelembe kell venni. Így például a szokásos piaci ártartomány meghatározásakor az adatbázis szűréseknél bizonyos esetekben kötelező lesz az interkvartilis használata. (Az interkvartilis egy statisztikai mutatószám, amelynek a használatával kapcsolatos adóhatósági elvárások – szabályozás híján – több jogvitát kavartak a transzferár nyilvántartásra kötelezett társaságok és a NAV ellenőrei között.)

Változott továbbá a kapcsolt vállalkozási definíció is, így bővebb lehet a dokumentálandó ügyletek köre, mint eddig, mert az ügyvezetés egyezőségére tekintettel is kapcsolttá válhatnak a vállalkozások.