Új adóalap-kedvezmények

Elektromos töltőállomások létrehozása

Új adóalap-kedvezmény bevezetésével ösztönözné a Javaslat az elektromos töltőállomások létrehozását, ezzel is ösztönözve a környezetkímélő technológia elterjedését. Eszerint a beruházás befejezésének adóévében az igénybe vehető adóalap-kedvezmény összege az elektromos töltőállomás bekerülési értéke lenne, de legfeljebb addig az összegig, amely a töltőállomás üzembe helyezésének adóévét követő 3 év alatt elérhető pozitív működési eredményből nem térül meg. A töltőállomásonként érvényesített összeg azonban így sem haladhatná meg – a jelenleg hatályos 9%-os adókulcsot figyelembe véve – az 1,8 millió eurót. Az új adóalap-kedvezményt – amely egyébként az általános csoportmentességi rendelet szerinti támogatásnak minősül – a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházásokra lehetne igénybe venni.

Az első 3 év leteltét követően azonban ellenőrizni kellene majd, hogy az igénybe vett adóalap-kedvezmény összege nem haladja-e meg a bekerülési érték és a 3 év alatt ténylegesen elért működési eredmény különbözetét. Amennyiben igen, az adózók az eltérésből adódó adókülönbözetet utólag önellenőrzés útján pótlékmentesen teljesíthetnék.

Bérlakások építése

A munkavállalói mobilitás további ösztönzése érdekében a Javaslat bővítené az ehhez kapcsolódó, már meglévő adóalap-kedvezmények körét. A mobilitási célú lakhatási támogatás, valamint munkásszállás létesítése és üzemeltetése mellett 2018. január 1-jétől a Javaslat által meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállalók és közeli hozzátartozóik számára épített, hosszú élettartamú szerkezetű bérlakások létesítéséhez is adóalap-kedvezmény társulna. Az adóalap-kedvezmény összege – az egyébként az általános szabályok szerint érvényesíthető értékcsökkenés mellett – a bérlakás céljából épített ingatlan bekerülési értéke, illetve annak növekménye lenne a beruházás, felújítás befejezésének évében.

Fogalmi változások

A Javaslat alapján az alábbi fogalmi változásokra kell a társasági adó alanyainak figyelemmel lenniük:

• január 1-jétől a bejelentett részesedésnél törlésre kerülne a 10%-os minimum korlát. Azaz, a jövőben a 10%-ot el nem érő részesedéseket is bejelentett részesedésként lehetne kezelni.
• Az új szabályok kihirdetését követően a korai fázisú vállalkozásként történő minősítésnek nem lenne feltétele, hogy a vállalkozás legalább egy fő kutató-fejlesztőt foglalkoztasson.
• A külföldi személy abban az esetben minősülne ellenőrzött külföldi társaságnak, ha benne az adózó többségi, 50%-ot meghaladó részesedése az adózó adóévének többségében fennáll.

Egyéb változások

A fentiek mellett a Javaslat az alábbi, kisebb változásokat tartalmazza:

• Ellenőrzött külföldi társaságban meghatározott részesedéssel rendelkező adózóknak – választásuk alapján már a 2017. évben kezdődő adóévben vagy bizonyos esetben már a 2016-os adóév vonatkozásában – az ellenőrzött külföldi társaság által elért jövedelmet részesedés-arányosan vagy olyan arányban, amilyen arányban az említett társaság adózott eredményére jogosultak, kellene adóalap-növelő tételként figyelembe venniük. Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott jövedelmére vonatkozó korábbi – 2017. január 17-én hatályos – szabályok alapján alkalmazandó adóalap-növelő tételt az adózók legutoljára a 2018. december 31-ig végződő adóévben alkalmazhatnák.
• január 1-jétől pontosításra kerülnének az értékcsökkenésre, valamint az áttérés adóévében és azt követő adóévben alkalmazandó minimumadó-kötelezettségre vonatkozó szabályok az éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adózók számára.

Látvány-csapatsportok támogatása

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még márciusban jelentette be, hogy a tervek szerint a jövőben a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, a jégkorong és a vízilabda mellett a röplabda is látvány-csapatsportnak minősülne. Így a jövőben várhatóan már e sportág szervezetei és egyesületei is részesedhetnek a látványcsapatsport-támogatásból, az őket támogató adózók pedig a sporttámogatáshoz kapcsolódó adókedvezményből vagy az adójóváírásból.