Milyen ellátás jár a karantén alatt

A koronavírus-járvány második hulláma sajnos egyre többeket érint, amely során a munkavállaló könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy amennyiben nem megoldott az otthoni munkavégzés, a szabadsága már elfogyott, akkor sem bérre, sem más ellátásra nem számíthat, vagyis jövedelem nélkül marad.

A koronavírus terjedése miatt számos munkáltató kapott olyan értesítést munkavállalójától, hogy a hatóság a munkavállalóval szemben karantént rendelt el. Voltak olyan esetek is, amikor a munkáltató maga kötelezte arra a dolgozóit, hogy a külföldi nyaralást követően két hétig maradjanak otthon. Sok cégnél pedig olyan szabályozást vezettek be, miszerint, ha a munkavállalóval egy háztartásban élő családtag, vagy a munkavállalóval érintkező ismerőse pozitív COVID-19-teszteredményt kapott, úgy a munkavállaló köteles két hét házi karanténba vonulni.

A legoptimálisabb helyzet ebben az esetben, ha a munkavállaló otthonról el tudja látni a feladatát, tehát nem esik ki a munkából, csupán fizikailag nincs jelen a munkahelyén. Szóba jöhet még a szabadság kivétele, már ha a tavaszi leállás és a nyári szabadság miatt ez egyáltalán még szóba jöhet.

Közös megállapodás is születhet a karantén ideje alatti munkavégzés alóli mentesítésről, de annak időtartamára azonban az általános munkajogi szabályok szerint nem jár munkabér.

Mi a helyzet a táppénzzel

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági (házi) karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági (házi) karanténba.

A jelenlegi járványhelyzetben külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Így a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak. A biztosítás szünetelésére tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék  havi 7710 forintos összegét. Ezt a kötelezettséget, amelyek a munkavállaló továbbra is jogosult marad a társadalombiztosítás ellátásaira, átvállalhatja a munkáltató is, de erre nem kötelezhető.

Továbbá a munkáltató dönthet úgy is, hogy a karantén idejére teljes vagy csökkentett összegű díjazást ad a dolgozójának, így biztosított mind az egészségbiztosítási jogosultsága, mind a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje is.

Ha a munkavállaló fertőzött személlyel való érintkezés miatt kerül karanténba, akkor ennek tartama alatt keresőképtelen lesz és részére társadalombiztosítási táppénz jár, de munkajogi szabályok szerinti betegszabadság nem.

Mi lesz az otthonmaradó szülőkkel?

Az iskolakezdéssel egyre több szülő találkozik olyan iskolai pandémiás intézkedéssel, hogy akár egy tüsszentés után is hazaküldik a gyermeket és két hétig nem mehet közösségbe. A kiskorú gyermek felügyeletéről a szülőnek kell gondoskodnia, így a munkavállaló különös méltánylást érdemlő személyi, családi okokból mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ekkor tehát otthon lehet maradni a gyermekkel és dolgozni sem kell, viszont erre az időszakra az általános szabályok szerint nem jár munkabér.

Az iskolai megbetegedés kétszintű fogalom. Amit ugyanis az iskola már betegségnek tekint, az nem biztos, hogy a házi orvos véleménye szerint is megbetegedést jelent. Ha a házi orvos szerint a gyermek valóban beteg, akkor a 12 éven aluli gyermek jogán a munkavállaló szülő keresőképtelenné nyilvánítható. Ebben az esetben a keresőképtelenség időszakára a munkavállaló gyermekápolási táppénzt kaphat.

Ha azonban a házi orvos szerint a gyermek nem beteg, de az iskolai protokoll szerint nem térhet vissza közösségbe, vagy a gyermek 12 évesnél idősebb, akkor a szülő sem nyilvánítható keresőképtelenné. Ilyen esetben a munkavállaló – ha otthoni munkavégzéssel vagy szabadsággal nem váltható ki az otthoni felügyeleti időszak, akkor – a munkavégzés alól mentesül, azonban sem díjazást, sem társadalombiztosítási ellátást nem kap. Mivel ebben az esetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya szünetelni fog, a munkavállaló köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulék napokra számított időarányos részét.

A hatósági intézkedések nyomán számos cég, illetve iskola lehetővé tette, hogy a karantén lerövidülhessen, amennyiben a munkavállaló vagy a gyermek negatív tesztet mutat be a munkáltató vagy az iskola részére. Természetesen a munkáltatónak lehetősége van átvállalni a tesztek költségeit, továbbá minden olyan esetben, amikor a karantén időszak lerövidítése a munkáltató érdekkörébe tartozó okból szükségessé válik, akkor a tesztek költségeit a munkáltatónak kell viselni, ha ennek elvégzésére a munkavállalót kötelezi.

Legjobb tehát minden esetre időben felkészülni, mert így elkerülhetőek a későbbi kellemetlen helyzetek, hiszem ez az egész élethelyzet már önmagában is igen megterhelő.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]