Bérek

Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni [szja-törvény 26. § (1) bekezdés]. Tehát a decemberi bérre, a munkáltató által kifizetett decemberi táppénzre még 27 százalék szochót kell fizetni. Ha viszont valamilyen okból később, például január 11-én történik a kifizetés, már a 22 százalék szocho vonatkozik, és azt januári kötelezettségként, február 12-éig kell a ’08-ason bevallani. Az előzőek érvényesek a havi 100 ezer forintot meghaladó üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összegre is, valamint a munkába járási költségtérítésnek a szja-törvény 25. paragrafus (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott összeget meghaladó részére is.

Nem munkaviszonyból származó kifizetések

Az előbbi szabályt a nem munkaviszonyból származó kifizetésekre nem lehet alkalmazni, tehát a januárban kifizetett járandóságok (megbízási díj, személyes közreműködői díj, lakásbérleti díj stb.) illetve az OEP által januárban kifizetett adóköteles tb-llátás esetében már 22 százalék szochót/ehót kell fizetni.

Munkába járás költségtérítése, általános személygépkocsi normaköltség

A munkába járás címén a szja-törvény 25. paragrafus (2) bekezdésének b) pontja alapján fizethető költségtérítést a munkában töltött napokra kell kifizetni. A lakó- vagy tartózkodási hely között a 2017. január 1-jétől kilométerenként fizethető 15 forintot a 2016. évi LXVI. törvény 26. paragrafusának 5. pontja iktatta be, azzal, hogy ez a rendelkezés az említett törvény 262. paragrafusának (6) bekezdése szerint 2017. január 1-jén lép hatályba.

A saját tulajdonú személygépkocsi használatára tekintettel általános személygépkocsi normaköltség címén kilométerenként elszámolható 15 forintot pedig a 2016. évi CXXV. törvény 13. paragrafusának 27. és 30. pontja iktatta be, azzal, hogy ez a rendelkezés az említett törvény 318. paragrafusának (2) bekezdése szerint 2017. január 1-jén lép hatályba.

Mindkét rendelkezésből az következne, hogy a kilométerenként 15 forint a hatályba lépést követően munkában töltött napokon, illetve a hatályba lépést követően keletkezett útnyilvántartás alapján megvalósult futásteljesítményre vonatkozna, azonban a NAV tájékoztatója szerint „a 2017. január 1-jét követően kifizetett költségtérítéseknél kilométerenként 15 forint fizethető ki adómentesen akkor is, ha az említett költségek 2016. évben merültek fel a magánszemélynél”.

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások

A juttató adókötelezettsége mellett adható béren kívüli és egyes meghatározott juttatások értékének eddigi 1,19-szeres adóalap-szorzója 2017. január 1-jétől 1,18-szoros szorzóra csökken, valamint a fizetendő magasabb összegű eho 22 százalékra mérséklődik [szja-törvény 69. § (2) bekezdés; ehotörvény (3) bekezdés].

A munkavállalóknak és a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjainak adható kedvezményes (14 százalékos ehokulcs alá tartozó) béren kívüli juttatás 2017-ben az évi 100 ezer forint pénzben kifizetett összeg, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatás lesz, együttvéve legfeljebb évi 450 ezer forint (a költségvetési szervek munkavállalói esetében évi 200 ezer forint) rekreációs keretben. Amennyiben a pénzben adott béren kívüli juttatás összege az adóévben a 100 ezer forintot, illetve annak az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszony (munkaviszony, személyes közreműködés) napjaival arányos összegét meghaladja, a meghaladó rész – a kifizetés hónapjában – munkaviszonyból, illetve személyes közreműködésből származó jövedelemként lesz adóköteles. A rekreációs keretösszeget meghaladó SZÉP-kártya juttatás pedig egyes meghatározott juttatásnak minősül (szja-törvény 70-71. §).

Kedvezményes béren kívüli juttatás marad továbbra is (szja-törvény 71. § (2) bekezdés):

– A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

– A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

A 2016-ban még kedvezményes többi béren kívüli juttatás (étkezési támogatás, Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, kedvezményes üdültetés, átvállalt iskolarendszerű képzés, a munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös pénztárakba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe) pedig egyes meghatározott juttatásként – a magasabb ehokulcs megfizetése mellett – korlátozás nélkül lesz adható [szja-törvény 89. § (6) bekezdés].

Mindezzel összefüggésben elsősorban arra kell felhívni a figyelmet, hogy ezeknek a juttatásoknak az adókötelezettségét mindig a juttatás időpontja szerint kell megítélni. Tehát a az éves keretösszeg/rekreációs keretösszeg, egyedi értékhatárok, a szorzó és az eho-mérték szempontjából a 2016. december 31-éig kiadott juttatásokra még a korábbi, míg a 2017. január 1-jétől adottakra már az új szabályok szerint kell eljárni.

Például a helyi utazási bérletet 2017-ben egyes meghatározott juttatásként lehet adni 1,18x[15% szja+22% eho] megfizetése mellett, viszont a törvény nem zárja ki, hogy a jövő évi helyi utazási bérletet decemberben még kedvezményes béren kívüli juttatásként adják ki. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a 2016. évi keretösszegbe, rekreációs keretösszegbe ez a bérlet akkor is beszámít, ha 2017-re szól, és ha emiatt kerettúllépés következik be, a meghaladó részre fizetendő eho 27 százalék.

Többek között egyes meghatározott juttatás lesz az önkéntes pénztári hozzájárulás is, amelyet, ha a munkáltató havonta vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, illetve utólagosan, legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. Ennek megfelelően az adót és az ehót előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként, de a közölt összegek szerinti hónapokra vonatkozó szabályok szerint kell bevallani és megfizetni.