A munkaerő alapvetően két részből áll: egy fizikaiból, amit látunk: egyszerűen mérhető, leírható; valamint egy megfoghatatlan szellemi részből. Ez utóbbi további négy csoportra osztható.

A fizikai része az egyszerű eset. Adott idő alatt az adott munkából, folyamatból mekkora mennyiséget és milyen minőségben tudunk produkálni. Ez egyszerű, mint az egyszeregy, ám sok mindent el is dönt. Ki, mire alkalmas, mire nem, és azon belül hol helyezkedik el egy átlagos pontrendszerben. Ezt mindenki le is tudja mérni az alapján, hogy a munkatársaival összehasonlítja magát. Próbáljunk objektívek maradni a vizsgálat során, ne teljesítsük direkt túl, vagy alul önmagunkat.

 

Szellemi tényezők négy csoportja

Problémamegoldó képesség

Bármilyen munkát végzünk – legyen az fizikai vagy szellemi –, lesznek olyan helyzetek, amikor nem működnek a bevett szokások és formulák. Itt szükség lesz a tudásra, kreativitásra és gyorsaságra. Magyarán milyen fürgén és mennyire pontosan reagálunk. Ezt nehéz lemérni, mert nem tudhatjuk, hogy a munkatársakhoz – különösen ismeretlen emberekhez – képest hányadán is állunk. Jó hír a fizikai teljesítő képességgel szemben, hogy míg az adott, és egy idő után már nem fejleszthető, a szellemi teljesítmény és tudás nagyon magas szintre emelhető.

Alkalmazkodóképesség

Kiemelt fontosságú tényező, hogy valaki mennyire képes alkalmazkodni embertársaihoz. Fel kell mérni, milyen szinten tudunk idomulni a közvetlen környezetünkben lévő emberekhez: például rokonokhoz, barátokhoz, vagy kollégákhoz. Adjuk meg mindenkinek a neki járó tiszteletet, akár magasabb, akár alacsonyabb beosztásban és/vagy társadalmi státuszban van, igyekezzünk kérdezni, megbeszélni a dolgokat, nem pedig utasítgatni. Ne keverjük össze a határozott és erélyes fellépést, a pökhendi és harsány viselkedéssel. Tudjunk szankcionálni, de megbocsátani is.

Ha már a saját vállalkozását viszi valaki, akkor sem tévesztheti szem elől az alkalmazkodó-képességet. Egyrészről fontos, hogy a megrendelőivel, beszállítóival és egyéb más partnereivel jó viszonyt ápoljon. Másrészről azért, mert mérnie kell az alkalmazottai rugalmasságát. Ha profitot szeretnénk termelni, olyan embereket kell alkalmazni, akik tudnak egymáshoz igazodni.

Szellemi tőke

Szellemi tőke alatt ez esetben az értendő, amiből fel akarjuk építeni a saját cégünket, valamint a hozzá szervesen kapcsolódó vagy járulékos szolgáltatásokat. A legtöbb másodállású vállalkozó olyan tárgykörben indítja el a cégét, amit valójában legalább annyira, vagy jobban ismer, mint a főállású munkáját, mivel az ilyen cég hobbiként kezdődik és átalakul pénzkereseti lehetősséggé. Azonban azok, akik a hobbijukból csinálnak pénzt, rendkívül felkészültek és elszántak. Ismerik kedvenc időtöltésük minden csínját-bínját. Olvassunk e-book-okat, nézzünk szakmai videókat, előadásokat, iratkozzunk fel online tanfolyamokra, hírlevelekre, tehát kövessünk el mindent annak érdekében, hogy a lehető legtöbb ismeretanyagot megszerezzük. Ne árban akarjunk hadakozni versenytársainkkal, hanem minőségben és szaktudásban.

Lojalitás és hűség

Egy nagyon fontos tulajdonsághoz értünk. Ha azon vívódunk, hogy jelenlegi feladataink mellett valamit kezdjünk magunkkal, de ez sok lelkiismereti problémát jelent, bátorság meg kell tenni az első lépést! Amíg kicsi a cég, ne várja, hogy gördülékenyen fog menni minden. Olyan fizetéseket nem tud a cég adni, amivel kivívja a hűséget és lojalitást. Amikor nagyra nő, akkor pedig az lesz a probléma, hogy már nem fogja tudni pénzzel motiválni az embereket, ezért más eszközöket kell majd bevetnie.