Hogy válasszunk bérlőt?

Célszerű már az első személyes találkozás alkalmával rákérdezni, hogy a leendő bérlő mit és hol dolgozik, tanulók esetében fontos kérdés, hogy honnan kap anyagi segítséget - valószínűleg a szülőktől – ilyenkor a szülők helyzete az érdeklődés tárgya. Jó jel, ha Ő is érdeklődik kérdez a lakással járó költségek, kötelezettségek felől. Ha nem csak a benyomásainkra szeretnénk hagyatkozni és biztosra akarunk menni, akkor célszerű egy szakembert megbízni a lakásbérbeadás lebonyolításával.

Mennyiért és mennyi időre adjuk ki a lakást?

Jó módszer lehet az, ha konkrétan az adott környék árait gyűjtjük össze, vagy érdeklődünk ingatlanközvetítőktől, majd a díjat „rászabjuk” magunkra. Célszerű a bérleti díj felülvizsgálatának, esetleges emelésének módját és idejét is rögzíteni a szerződésben.

Az időszak tekintetében már bevált módszer legalább egy éves időtartamra szóló szerződés kötése, valamint annak a lehetőségnek a rögzítése, hogy kölcsönös megelégedettség esetén – új szerződés kötése nélkül - mindkét fél hosszabbíthat. Érdemes ugyanakkor kikötni, hogy amennyiben a bérlő az első év során mondaná fel a szerződést, az a kaució elvesztésével jár.

A kaució intézménye a tulajdonost védi, így nem jó ötlet beleszámítani az utolsó hónapok lakbérébe, vagyis a szerződés végén lelakhatóvá tenni. A beköltözéskor vegyünk fel tételes leltárt a lakás berendezési tárgyairól és rögzítsük azok állapotát is, és ugyanezt tegyük meg a kiköltözéskor is. Ha az állapotban nagy a különbség – és ezt érdemes fotókkal is dokumentálni – a kár megtérítésére vegyük igénybe a kauciót. 

Karbantartás, festés, bútorcsere

Egy viszonylag új vagy felújított, frissen berendezett lakás esetében évente félhavi bérleti díjnak megfelelő összeget tegyünk félre festésre, bútorcserére, míg az idő múlásával, illetve egy régebbi ingatlan esetében évi háromnegyed havi lakbérrel számolhatunk. Ez azt jelenti, ha egy lakást havi 130 ezer forintért tudunk kiadni, akkor 4-5 évente negyed- és félmillió forint közötti tartalék álljon rendelkezésünkre a lakás karbantartására, a berendezési tárgyak, bútorok javítására, adott esetben cseréjére. A legjobb, ha laikusként az ismert bútoráruház-láncok közepes árfekvésű kínálatából válogatunk.

Ki és hogyan fizesse a rezsit?

A közműveket ne írassuk át a bérlő nevére, maradjon minden a tulajdonos nevén azért, hogy ha szükség van rá, bármikor eljárhasson, ügyet intézhessen és informálódhasson a szolgáltatónál. (Ez alól kivételt jelenthet, ha egy cég lesz a bérlő, amely elszámolná a rezsit és a közös költséget.) 

Az a biztos, ha a rezsiszámlák befizetését a tulajdonos maga intézi. Jó módszer lehet, ha a bérlő havi átalányt fizet és a különbözetet évente elszámolja a bérbeadóval.

Mi tegyünk, ha nem fizet a bérlő?

Ebben az esetben is a megelőzés a legfontosabb: akkor járunk el helyesen, ha a lakbér meg nem fizetésének következményeit, a türelmi időt már a szerződésben rögzítjük. Egyre többen választják, hogy közjegyző bevonásával kötik meg a bérleti szerződést, mert így nemfizetés esetén – hosszas pereskedés helyett – egyszerűbben kiköltöztethető a bérlő a lakásból, de természetesen ekkor sem azonnal.

Ha már minden megbeszélésre került az első és legfontosabb az, hogy a lehető legrészletesebb, mindkét fél érdekeit védő szerződés szülessen a bérbeadó és a bérlő között, amely lehetőleg az összes, esetlegesen előforduló probléma és vitás kérdés esetére megfelelő iránymutatást ad.