A vállalkozások nagy része – a naptári éves adózók – májusban elkészítette a 2015. évi társasági adó, vagy kiva bevallását, továbbá helyi iparűzési adójának bevallását. A 2015. évi tényleges adófizetési kötelezettség alapján meg kellett határozni a következő keresztév – a 2016. július 1. és 2017. június 30. közötti időszak – társasági adóelőleg és helyi iparűzési adó kötelezettségét. Az adóelőleg-megállapítási módszernek a lényege, hogy az előző évi adót írják elő a következő 12 havi időszakra adóelőlegként.

Ettől eltér a kiva adónem előlege, ahol bizonyos leegyszerűsítésekkel és negyedévi, (havi) analitikákkal mégis a tényleges tárgyévi folyamatok alapján történik az adóelőleg fizetése. A társasági adónál és az iparűzési adónál azonban a bázisév alapján fizetjük az adóelőleget. Az egyszerűsítésnek, a folyamatos időszaki zárások elkerülésének azonban megvan az a hátránya, hogy ha a tárgyévben jelentősen csökken például a nyereség vagy az árbevétel, akkor jóval nagyobb összegeket fizetünk be adóelőlegként, mint amennyi majd a tényleges adó lesz. Ennek pedig az a következménye, hogy hosszú ideig – például 2017. júniusig – kell várnunk arra, hogy a befizetett adót visszakaphassuk, ami sok esetben, vagy a nehezebb pénzügyi helyzetben elég kedvezőtlen körülmény.

A társaságiadó-előleg összegét a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Taotv.) 26. §-a alapján az adózó számítja ki és az adóévet megelőző adóévről szóló adóbevallással egyidejűleg vallja be. Tehát ha a gazdasági körülmények módosulnak (például az adózás előtti eredmény csökkenni fog), vagy adózási feltételek változnak (például látványcsapatsport-támogatás nyújtását tervezi a vállalkozó 2016 augusztusában, s ennek alapján előre látja, hogy a 2016-es társasági adója jelentős mértékben csökken), akkor sem módosul automatikusan a már bevallott társasági adó előlege. Ilyenkor az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Ugyanakkor a vállalkozónak lehetősége van az adóelőleg módosítását kérni az adóhatóságtól – az Art. 42. § (2) bekezdése alapján – ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

Az adóelőleg módosítását az esedékesség időpontjáig lehet kérelmezni. Sőt azt is lehet kezdeményezni indokolt esetben, hogy az adóelőleget ne egyenlő részletekben fizessük meg [Art. 43.§ (3) bekezdés]. Az adóelőlegek összegének csökkentési kérelmét ugyanakkor indokolni kell. Tehát számszaki adatokkal kell alátámasztani, hogy az érvényben lévő bázisalapú előleg összege túlzott a várható adóalaphoz, illetve a feltételezett várható társasági adónkhoz képest. Például negyedéves társasági adó előlegfizetésnél 2016. október 20-án kell először fizetni a 2015. évi bevallás alapján az új adóelőleget, így ezt az időpontot megelőzően szükséges benyújtani a mérséklési kérelmet. Ebben a kérelemben érdemes kitérni arra, hogy az üzleti évet befolyásoló azon gazdasági események hogyan alakulnak, amelyek az adót befolyásolják, valamint levezetni a várható adóalapot és adó összegét. Ez egyben azt jelenti a társasági adónál, hogy akár elkészíthetjük a tervezett eredmény-kimutatást, valamint a meghatározó adóalap korrekciós tényezők becslését, illetve az adókedvezmények változásának adatait (lásd például a korábban utalt látvány-csapatsport támogatás nyújtását), de ha érintett a vállalkozás, akkor a jövedelem-(nyereség-) minimum levezetését is érdemes bemutatni. Ezzel el lehet kerülni a hiánypótlásokat.  Az ügyintézési határidő az Art. 5/A § (1) bekezdése alapján 30 nap, melybe azonban nem tartozik bele a hiánypótlás időtartama (vagyis a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő).

Az adóelőleg mérséklését akkor érdemes kérnünk, ha ez reálisan megalapozott is, figyelembe véve, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (13) bekezdése szankcionálja, ha a mérséklési kérelemben alulbecsültük a várható társasági adót. E szerint az adózó húsz százalékig terjedő mértékű mulasztási bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete. A bírság 20 százalékig terjedhet, ugyanakkor megjegyzendő, hogy – az Art 172. § (21) bekezdése szerint – ez esetben is mérlegeléssel szükséges a konkrét bírságösszeget meghatározni, így például mérlegelhető körülmény lehet, hogy az adózó magasabb adófizetési kötelezettségét a kérelem benyújtásakor előre nem látható ok eredményezte!


A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41. § (1) bekezdése alapján a vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra – az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként – adóelőleget köteles a bejelentkezéssel (átalakulással) egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. Az ipaelőleg módosítását szintén az esedékesség időpontjáig benyújtott kérelemben lehet kérni. Tehát az adóelőleg módosítása az Art. 2. számú melléklet II. A/ 2. pont alapján március 15-éig, illetve szeptember 15-éig. kérelmezhető. Például, ha egy vállalkozó a 2014. évi bevallása alapján kivetett 2016. márciusi adóelőlege 10 millió forint, de a 2015. évi bevallása alapján az éves adóelőleg 2016-ra 12 millió forint, akkor 2016. szeptemberre az önkormányzat 2 millió forintot írt elő. Ebben az esetben, ha a vállalkozó azt látja még a szeptemberi esedékesség előtt, hogy az árbevétele és a helyi iparűzési adó alapja elmarad a bázisalapú 12 millió forintos helyi iparűzési adótól, akkor – általában külön formanyomtatványon – kérelmezheti a kivetett adóelőleg módosítását. Ennek során szintén külön kell indokolni a várható adóalap levezetését, s ennek nyomán 2 millió forintig egyszerűen el lehet érni a példában az adóelőleg mérséklését, azonban nagyobb mértékben a formai szabályok szerint nem.

A helyi adóról szóló törvény szerint ugyanis, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele. Tehát az előzőekből adódik, hogy negatív különbözetről – negatív adóelőlegről, ami visszajárna – a hivatkozott törvény nem szól. Így, ha az előző példában a vállalkozó azt vezetné le 2016 augusztusában, hogy a várható bevételei alapján a helyi iparűzési adó összege 9 millió forintra becsülhető, és ezért kéri az adóelőlegének 3 millió forintos csökkentését, akkor a szeptemberi esedékesség előtt a hivatkozott szabályok alapján az önkormányzatok csak 2 millió forintot mérsékelhetnének. Ugyanis a szeptemberi esedékes iparűzési adóelőleg előírása csak 2 millió forint, és a 2016. márciusi előírás már a kérelem esedékessége előttinek számít. Így az ilyen speciális esetekben csak az önkormányzatok jóindulatára számíthatunk.

A helyi iparűzési adó előlegénél is érdemes tudni, hogy az Art. 172. § (13) bekezdés szerint az adózó 20 százalékig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték és ezért kevesebb helyi iparűzési adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges árbevétele, adóalapja alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.