Előző anyagainkban szóltunk már az adózók minősítéséről – ki és milyen feltételekkel minősül megbízható vagy kockázatok adózónak, illetve ezen státuszokba való sorolásnak milyen előnyei és hátrányai vannak.

Szót ejtettünk az SZJA bevallási nyilatkozat bevezetéséről is.

Az alábbiakban az adózás rendjéről szóló törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény egyéb változásait szedtük pontokba:

• Az eljáró adóhatóság vezetője a hatósági eljárásban a határidőt legfeljebb egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő-hosszabbítás indokát az erről szóló végzésben kifejezetten meg kell majd jelölni.  Az elfogadott törvénymódosítás sajnos csak a  hatósági szakasz tekintetében rendezi a határidő-hosszabbítás kérdéskörét, míg az ellenőrzési szakasz ilyen irányú rendelkezéseit nem módosítja, annak ellenére, hogy az adóügyek elhúzódása jellemzően az eljárás ezen szakaszában szokott bekövetkezni.
• Az ellenőrzési határidők tekintetében az elfogadott törvénymódosítás rögzíti, hogy a bevallások utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózó (pl. magánszemély, egyéni vállalkozó) esetén – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést egyéb módon nem hátráltatja – nem haladhatja meg a 180 napot. 
• Ugyanezen adózói kör tekintetében kimondásra kerül, hogy bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. E rendelkezés nem alkalmazható a foglalkoztatotti és az EKAER kötelezettségek teljesítésének elmulasztására.
• A családi adókedvezménnyel élni kívánó adózók vonatkozásában könnyebbség (a munkáltatók oldalán viszont jelentős adminisztrációs teher) lenne, hogy a munkáltatónak (kifizetőnek) kötelezően le kellene jelentenie az adóhatóság felé az ezzel kapcsolatos adatokat.
• Az eddigi adóhatósági gyakorlatot szentesítő változás lesz, hogy kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem lesz alkalmazható.