Egy reprezentatív országos felmérés eredményéből vonható le ez a következtetés, ugyanis a megkérdezettek csaknem kétharmada várja el a munkáltatójától, hogy a munkahelye tájékoztassa őt a kialakult helyzetről.A legfontosabbnak az egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos híreket tartják (34 százalék), utána az állásuk biztonsága következik (23 százalék). Mindkét területen az életkorral és a végzettséggel együtt nő az érdeklődés is. Meglepő módon a szervezet üzleti kilátásai gyakorlatilag irrelevánsak, a magyar munkavállalók mindössze 6 százaléka vár erről rendszeresen híreket a cégétől.

Több kommunikációt várna a munkavállaló

Az alkalmazottak több mint 80 százaléka elégedett a vezetés által kapott információ korrektségével, használhatóságával, a többiek azonban semmit, vagy értékelhetetlen tájékoztatást kapnak. Közel egyharmaduk példamutatónak tartja, csaknem a fele úgy érzi, hogy a főnökük kontroll alatt tartja az eseményeket. Ötödük azonban inkább elégedetlen, 4 százalék pedig kifejezetten kritikus a vezetőjével szemben.

Kommunikációs téren is többet várnak a munkatársak a vezetéstől, a válaszadók egyharmada érzi úgy, hogy a vezetők ritkán, vagy egyáltalán nem szólítják meg őket. A cégvezetők kommunikációja pedig mindössze a válaszadók kevesebb mint negyede szerint (23 százalék) lett intenzívebb az utóbbi időben, a többiek változatlan vagy éppen csökkenő mértékű személyes belső tájékoztatásról számoltak be (61 százalék).

A munkahelyi vezető iránti bizalom erősítésére a korrektség az aduász (az összes válaszadó 70 százaléka, a diplomások 82 százaléka emelte ki). Az elkövetett hibák elismerése, az empátia és a nyitottság ugyanakkor csaknem ugyanolyan fontosak, mint a gyors és hatékony intézkedések. Az „emberi tényező” minden második megkérdezett szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy erősödjön a bizalom.

Eltérő a korosztályok információs igénye

Tíz magyarból legfeljebb kettő (17 százalék) érdeklődik kiemelten a vírushelyzettel kapcsolatos információk iránt. A 16-59 közötti korosztály kétharmada csak annyira figyeli a például a vírus helyzettel kapcsolatos fejleményeket, mint bármi mást. A Z generáció csaknem 40 százaléka, vagyis a fiatalok csaknem fele tehát nem tájékozódik aktívan a koronavírusról.

A nemzetközi trendekkel egybevágóan az orvosok és szakemberek, valamint az egészségügyi intézmények számítanak a legmegbízhatóbb hírforrásnak, a válaszadók egyharmada bízik bennük. A hazai bizalmi, vagy inkább bizalmatlansági helyzetet azonban az írja le a legjobban, hogy őket hitelesség terén egyből a külföldi források – nemzetközi szervezetek, hírportálok – követik (28 százalék). Ez magasabb az operatív törzsbe vetett bizalomnál (27 százalék), érdemben magasabb kormányzatnál és a hazai médiánál (22 százalék), és jelentősen jobb az önkormányzatok eredményénél (11 százalék). A személyes ismerősök szavai iránt minden ötödik magyar van bizalommal, a sort pedig csak azért nem a munkahelyi vezető zárja 7 százalékkal, mert a politikusoknak őket is sikerült alul múlniuk, a magyarok mindössze 3 százaléka tekinti őket megbízható forrásnak.