Kinek éri meg év végén a vállalkozói kivét?
Az adóév lezárása előtt az egyéni vállalkozóknak célszerű átgondolniuk van-e elég összevonandó jövedelmük, vagy jövedelmük utáni adójuk az egyes adókedvezmények és az adó feletti rendelkezési jog megtételéhez. A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó ezt a döntését meghozhatja a negyedik negyedévi adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésekor. Más a helyzet annál az egyéni vállalkozónál, aki átalányban állapítja meg a jövedelmét, mivel esetében az átalányjövedelem egyben az összevonandó jövedelmek része is.
A a személyi jövedelemadóról (szja) szóló 1995.évi CXVII. törvény 16. paragrafusa alapján a vállalkozói kivét összege önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely egyben a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítésének alapjául is szolgál. Ebből következően érdemes áttekinteni, hogy a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt szükség van-e még vállalkozói kivétre.
Megéri vállalkozói jövedelmet kivenni akkor is, ha az egyéni vállalkozónak például önkéntes pénztári vagy nyugdíjbiztosítási befizetése van, illetve, ha a nyesz-r számlára fizetett be. Ebben az esetben a befizetett összegre tekintettel csak az összevonandó jövedelmek után ténylegesen fizetendő adóból lehet rendelkezni. Ez a helyzet akkor is, ha az adózót személyi kedvezmény illeti meg.
A vállalkozói kivét összegét az is befolyásolhatja, hogy adózó akar-e bevételt csökkentő kedvezményeket érvényesíteni, egyebek között akar-e fejlesztési tartalékot képezni egy jövőbeli beruházás érdekében.
A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak figyelnie érdemes azt is, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme elérte-e a jövedelem-minimumot (elvárt adóalapot). Abban az esetben, ha a jövedelem nem éri el az elvárt adóalapot, akkor az adózónak az elvárt adóalap után kell a vállalkozói személyi jövedelemadót meghatároznia, amennyiben annak megállapítása alól nem mentesített, vagy nem él nyilatkozattételi jogával.
Az elvárt adóalapról az szja-törvény 49/B paragrafus (8) bekezdésének b) pontja, valamint e paragrafus (20), (23)–(24) bekezdései rendelkeznek. Az elvárt adóalap megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó esetében megfontolandó, hogy milyen összegű vállalkozói kivétet könyvel el a költségek között, mivel előfordulhat, hogy a magas összegű vállalkozói kivét miatt kell az elvárt adóalap után adóznia. A vállalkozói kivét összege ugyanis a költségek között elszámolhat, és a kivét teljes összegét kell önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekinteni.
A vállalkozói kivét miatt egyébként az egyéni vállalkozó lehet veszteséges.
Aki átalányban állapítja meg a jövedelmét, annál adott, hogy családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény címén mekkora összeget érvényesíthet, és ha nagy költséghányad illeti meg a jövedelemszámításkor, akkor elgondolkozhat azon, hogy jó-e ez az adózási mód, amennyiben még az adójáról is szeretne rendelkezni.
