PDF letöltés

Kilábalás a válságból: munkaerőpiaci nyertesek és vesztesek

A koronavírus-járvány időszakában százezrek veszítették el az állásukat Magyarországon. Ahogy azonban kifelé tartunk a válságból, úgy egyre többen találnak maguknak munkát. A válság alatt elbocsátottak egy része már teljesen más szektorban helyezkedett el, mivel 3 hónap alatt állást kellett találniuk, ha nem akartak pénz nélkül maradni. Miközben jelenleg több iparágban és régióban munkaerőhiány van, addig az ország északi, keleti és dél-nyugati részén továbbra is súlyos a munkanélküliség.

Az egyes szektorokat eltérően érintette a járvány hatása, de összességében mindegyiket megviselte a válság.

A szolgálató szektort nagyon megviselte nemcsak a járvány első két hulláma, hanem a harmadik is, hiszen a koronavírus miatti lezárások leginkább a szolgáltatásokat érintették. Az ipari termelésben dolgozók száma is jelentősen visszaesett tavaly, azonban a járvány második és harmadik hullámában már nem kellett szüneteltetniük a tevékenységüket a gyáraknak, itt inkább olykor az ellátási láncok szakadozása és a chiphiány akasztotta meg a termelést, ami szintén a vírusválsággal magyarázható, de nem közvetlenül a lezárások (bezárások) hatása volt.

Nem minden szektor esett azonban vissza. Amíg a turizmus-vendéglátásban tartósan alacsonyabb szinten van a foglalkoztatottak száma, addig az információ-kommunikáció ágazatban töretlen a fellendülése. A tavalyi második negyedévben a turizmus hirtelen beszakadt, miközben az IT profitált a lezárásokból, hiszen mind a munkahelyi, mind a magánélet jó része az online térbe terelődött át. Ám nem minden vendéglátósból lett informatikus, de a turizmusban dolgozók szépen lassan átszivárogtak más szektorokba, mint például a szállítás-raktározás, a kereskedelem, vagy éppen az ipar. Nagy magyar iparvállalatok és multik is vettek fel olyan embereket, akik elveszítették az állásukat a turizmusban, amely még az idei év első hónapjaiban is szenvedett, miközben az ipari és építőipari termelés növekedett, hiszen azokat nem érintették a lezárások a járvány harmadik hullámában. Érdekes módon az építőipar volt az a szektor a járványban az IT mellett, amelynél nem látható a válság negatív hatása.

A regionális különbségek is óriásira nőttek: amíg nyugaton és Közép-Magyarországon nagyon alacsony a munkanélküliség, és teljes foglalkoztatásról beszélhetünk, addig Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Beregben 10% feletti. Vagyis a vírusválság még mélyítette is a szakadékot az egyes régiók között.

Munkaerőhiány és bérnyomás

A következő hónapokban a válság során gyorsan növekvő szektorokban (IT, e-kereskedelem) minden bizonnyal fokozódik a munkaerőhiány, így a bérnyomás is erőteljes lesz, ennek hatására a vállalatok igen nehéz helyzetbe kerülnek.

A válság után a turizmus-vendéglátás is munkaerőhiánnyal küzd, főképp vidéken, mert az elmúlt egy évben állásukat elvesztő dolgozók más szektorokban helyezkedtek el, és egyelőre a legtöbben óvatosak azzal kapcsolatban, hogy visszatérjenek-e a bizonytalan helyzetben lévő turizmus-vendéglátásba, ahol még a vállalatok egy részének a túlélése is kérdéses. Egyes cégek működése nagyban függ az idei nyári szezontól, amit a járvány hatásai továbbra is beárnyékolnak (védettségi igazolványok hiánya, külföldi vendégek hiánya). Bérnyomást okoz az is, hogy a válság során megszerzett, más szektorból érkezett munkavállalókat meg szeretnék tartani egy-egy szektorban, ilyen például az ipar.

Azokban a megyékben, ahol 1-2% a munkanélküliség, ott az állástalanok alacsony arányának erős bérfelhajtó hatása van. A munkaerőhiány béremelésekhez vezet, amit a vállalatok a visszatérő kereslet okán a fogyasztókra hárítanak, ami erősen korlátozza a magasra emelkedő infláció ereszkedését. Mindeközben éppen a rossz gazdasági helyzetben lévő, magas munkanélküliségű megyékben gyenge maradhat a munkavállalók alkupozíciója, akiknek egyre jobban fáj az egyre emelkedő infláció.