Kik azok, akik mehetnek nyugdíjba 2016-ban

Sokakat foglalkoztat, mikor lehet elmenni nyugdíjba, mi a teendője, milyen kötelezettségei vannak, ha alkalmazott, és milyenek, ha vállalkozó?

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2012. évtől történt módosítását követően saját jogú öregségi nyugdíj megállapítására kizárólag azon személyeknél nyílik lehetőség, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárukat, a nőknél pedig – nyugdíjkorhatárra tekintett nélkül ­– amennyiben rendelkeznek 40 évi jogosultsági idővel.

A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183 nap,
– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183 nap,
– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183 nap,
– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A fentiek alapján tehát a 2016. évben a nyugdíjkorhatár betöltés alapján, a születési évüknek megfelelően öregségi nyugdíjra kizárólag az 1953. előtt született személyek, valamint az 1953. évben született személyek a 63. életévük betöltése napjától szerezhetnek jogosultságot.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény (Tny.) vonatkozó rendelkezései szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Nyugdíjra az jogosult, aki azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény – 5. paragrafus (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Ennek alapján az 1953. március 14-jén született személy részére öregségi nyugdíjat legkorábban 2016. március 14-től – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napja – lehet majd megállapítani, amennyiben ezen időpontban az egyéb jogosultsági feltételeket – 20 év szolgálati idő megléte és biztosítási jogviszonya megszűnt – is teljesíti.

A biztosítási jogviszony megszüntetése feltétel teljesüléséhez valójában kizárólag a munkaviszony vagy munkaviszony jellegű jogviszonyok esetében kötelező a biztosítási jogviszony tényleges megszüntetése. A vállalkozói típusú jogviszonyok esetében (egyéni vállalkozó, társas vállalkozó) nem kell megszüntetni vagy szüneteltetni a vállalkozást, mivel a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. kormányrendelet 9/A paragrafusa úgy rendelkezik, hogy ezen biztosítási jogviszonyban álló személy esetén a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják. Az előzőekben említett szabályozás alapját azon tény adja, hogy az öregségi nyugellátás megállapításának kezdő napjától az érintett személy már kiegészítő tevékenységű vállalkozónak, társas vállalkozónak minősül, mely jogviszonya alapján már nem minősül biztosítottnak.

A megbízási jogviszonyban állók esetén a fent említett jogosultsági feltétel akkor teljesül, amennyiben a megbízási szerződést megszüntetik, vagy a megbízás alapján az adott személy nem minősül biztosítottnak. E tekintetben a megbízási szerződés alapján az adott személyre akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra számítva annak a harmincad részét.

Amennyiben a fent említett születési dátumú személy nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, de rendelkezik legalább 15 évvel, úgy részére öregségi résznyugdíjat lehet megállapítani. A résznyugdíj megállapítását követő 15 napon belül az adott személy részére lehetőség nyílik arra, hogy az öregségi teljes nyugdíjhoz – 20 évhez – hiányzó szolgálati idő megvásárlására irányuló megállapodást kössön a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél. Ezen lehetőségre az öregségi résznyugdíj megállapításáról rendelkező határozatban hívja fel a nyugdíjas figyelmét az igényét elbíráló nyugdíjbiztosítási szerv. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a külön jogszabályban meghatározott nyugdíjjárulék összegét viszont a megállapodás megkötését követő 15 napon belül, egy összegben kell megfizetni.

Az említett szolgálati idő egyösszegű megváltásának lehetősége azt a személyt is megilleti, aki az öregségi résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati idővel nem rendelkezik, de rendelkezik legalább 10 évi nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati idővel. Ebben az esetben kizárólag a résznyugdíjhoz hiányzó szolgálati idő vásárolható meg.

A nyugellátás megállapítására nem hivatalból kerül sor, azt az ügyfélnek kell kezdeményeznie. A kérelmet írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (igénybejelentő lap) kitöltésével, illetve elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján (www.onyf.hu) az „elektronikus ügyintézés” menüponton keresztül is be lehet nyújtani, a benyújtott igényt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szerve bírálja el.

A nyugellátás megállapítására irányuló igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, ami azt jelenti, hogy az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. 

Például: az 1953. január 1-jén született személy 2016. január 1-jén betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és ezen időponttól kezdődően nem áll biztosításra kötelező jogviszonyban, ezért 2016. január 1-jétől jogosult lenne öregségi nyugdíjra. Azonban, ha a nyugellátás megállapítására irányuló igénybejelentését csupán 2016. augusztus hónapban terjesztené elő a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél, részére legkorábban 2016. február 1-jétől lehetne nyugellátást megállapítani. Ebben az esetben tehát a 2016. január 1-jétől 2016. január 31-éig terjedő időre – mely időszakra vonatkozóan egyébként a nyugellátás már megillethette volna – utólagosan már nem érvényesíthetné az igényét.