Ki felel az adótartozásért?

2016. augusztus 1-től az „egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosította az adózás rendjéről szóló törvény előírásait is.  Többek között változott az adótartozás megtérítésének kötelezettsége.

Az Art. 35.§. 2. bekezdés d) pontjának módosításában az új szöveg szerint, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő.

Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg. A kezesség vállalása és a tartozás átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. 

Az Art. ugyanezen paragrafusába új bekezdések kerültek. Eszerint az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes - ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét - a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha

  • a) a tag (részvényes) a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és
  • b) a részesedés átruházásakor a jogi személy – késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított – adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladja, feltéve, hogy a tag (részvényes) a b) pontban foglalt körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.

Az adóhatóság e feltételeket a részesedés eladásának időpontjára vonatkozóan vizsgálja.

A tagot (részvényest) az adótartozásért való helytállási kötelezettség nem terheli, vagyis mentesül, ha a tag (részvényes) igazolja, hogy
- a) a jogi személy a végrehajtható adótartozást az Art. 24/C. § (5) bekezdés a) pontban foglalt okokból nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy
- b) a részesedés átruházását megelőzően – a jogi személyre vonatkozó anyagi jogszabályban előírt módon –

  • ba) sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára,
  • bb) sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés meghozatalára, vagy
  • bc) a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve a ba)–bb) alpont szerinti jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében a tag (részvényes) tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett.

Az adóhatóság a határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, akkor a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.

Az új rendelkezéssel lényegében a nagy adótartozások miatt teljesítésre kötelezhető tulajdonosok, kezességvállaló személyek körének kiterjesztéséről van szó. Ne léphessen le egy cég tulajdonosa az adótartozás megfizetése elől, a tulajdonrészének eladásával! 

Ugyanakkor nagyon fontosak a feltételek, mert nem minden esetre vonatkozik a helytállási kötelezettség az adótartozásért.

Az Art. 35.§-ának új 7-9. bekezdése a 2016. szeptember 1-jét követő részesedés átruházások esetén alkalmazandó.