Az Országgyűlés által megszavazott, a polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépéséről szóló 2013. évi CLXXVII. évi törvény (Ptké.) 11–13. szakaszait módosító regulák szerint:

–       az egyesületek és alapítványok 2017. március 15. napjáig kötelesek létesítő okiratukat felülvizsgálni és a Ptk. szabályaihoz igazítani

–       a jelenleg 3 millió forintot el nem érő jegyzett tőkével rendelkező kft.-k esetében 2017. március 15-éig kell dönteni a tőkeemelésről és addig nem kell a Ptk. szabályait sem alkalmaznia, hanem a régi Gt. szabályai szerint működhetnek tovább. (Ptk.-hoz igazítani a tőkeemelésről szóló döntéssel egyidejűleg kell, tehát nem előbb, akkor viszont kötelező.)

–       a 3 millió forintot elérő jegyzett tőkével rendelkező kft.-k esetében a társasági szerződés Ptk.-hoz igazítását 2016. március 15-éig kell elvégezni

–       azon módosítási kérelmeket, melyeket kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez való igazítás miatt nyújtanak be, illeték és költségmentesen jegyzi be a cégbíróság.

A fentiek némi haladékot jelentenek azon kft.-k esetében, amelyek még nem tudtak dönteni, emelik-e az előirt szintre a jegyzett tőkét vagy átalakulnak alacsonyabb társasági formába, netán végelszámolnak. Jó hír, hogy a gondolkodási idő alatt, mivel rájuk még a régi Gt. vonatkozik, nem kell pusztán a Ptk.-hoz igazítás miatt módosítaniuk a társasági szerződést.

Amennyiben a tőkeemelés mellett döntenek, milyen lehetőségeik vannak? (Elvileg van lehetőség osztalék elengedéséből; tagi kölcsön elengedéséből, apportjából; tőketartalékból; korábbi tőkecsökkentés lekötött tartalékából is tőkeemelésre.)

–       pénzbeli hozzájárulás (ez a leginkább problémamentes megoldás, de azonnali és adózott pénzigénye van),
–       apport, ami lehet valamilyen, a tagok által elfogadott értéken betett eszköz (kérdés, hogy van-e rá szükség?),
–       eredménytartalékból/mérleg szerinti eredményből történő emelés,
–       jövőbeni eredmény terhére történő emelés (új szabály!).

Az utóbbi két megoldás már részletesebb magyarázatot igényel és több szabályt kell közben figyelnünk:

Ha eredménytartalékból kívánunk emelni, a számviteli törvény (Sztv.) szerint tőkeemelésre csak a szabad, azaz nem lekötött eredménytartalék használható fel.  A személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény 77/A § (2) bekezdése szerint jegyzett tőke ilyen módon való emelése a magánszemélynél nem bevétel, azaz adókötelezettség majd csak akkor keletkezik, amikor azt leszállítás vagy tőkekivonás (megszűnés) útján megszerzi. Ezt a jövőbeni kötelezettséget előre vetítve nem a teljes eredménytartalék használható fel tőkeemelésre, hanem csak annak a 15 százalék szja-val és – ha szükséges – 14 százalék ehóval csökkentett értéke.

Egy dolog a tőkeemelés akkor, ha arra saját elhatározásunkból kerítünk sort, és más, ha arra törvény kötelez. Mi tehetünk olyan esetben, ha megtartanánk a céget, de nincs pénzünk/beapportálható eszközünk, szabad eredménytartalékunk?

Az új Ptk. 3:162. §-a megengedi, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget fizethessen be, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapíthasson meg. A pénzbeli hozzájárulás teljesítési idejének megszabására a Ptk. nem tartalmaz korlátokat, a nem pénzbeli hozzájárulás esetén a határidő nem lehet több 3 évnél.

Ebben az esetben viszont belép az a hitelezővédelmi rendelkezés, azaz az osztalékfizetési korlát, mely szerint mindaddig, amíg a törzstőke mértékének megfelelő feltöltés nem történik meg, osztalék nem fizethető. (A törzstőke szintje feletti eredményből azonban már lehet osztalékot fizetni.) Ugyanakkor a nem teljesített vagyoni hozzájárulás erejéig a tagok kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

Hogyan kell értelmezni fentiek fényében azt az új szabályt, miszerint a következő évek eredménytartaléka terhére is lehet törzstőke emelést végrehajtani? Sajnos az Sztv., a Ptk. és az szja törvény összehangolása, kiegészítése még várat magára. A számvitelben például még nincs egyértelmű szabály arra, hogyan is kell kezelnünk ezt az esetet. Ezért csak a természetéből tudunk kiindulni, miszerint ugyancsak alkalmazni kell rá:

 - azt a fent már ismertetett szabályt, mely szerint a magánszemélynél értékpapír juttatásnak minősül (s mint ilyen, adóalapot csak kivonáskor keletkeztet), illetve

 - a Sztv. 40. § szabályait is, mely szerint a saját tőke egyéb elemeiből történő törzstőke emelés csak a tőketartalék, valamint az adózott (osztalékra fel nem használt) eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék erejéig valósítható meg, és az emelést követően a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét

 - a szabályt, miszerint a teljes összeg – a várható nyereség – nem használható fel, hanem csak annak 16 százalék szja-val (és ha szükséges a 14 százalékos ehóval) csökkentett értéke. Ez számviteli és nyilvántartási szempontból jelenthet plusz feladatot.

 - a tagok a be nem fizetett összegek erejéig felelnek a társaság tartozásaiért

 - az osztalékfizetési korlátot (hitelezővédelmi rendelkezés).

Az alatt az egy év alatt, amíg a jelenleg is már 3 millió jegyzett tőkével rendelkező társaságoknak társasági szerződéseiket a Ptk.-hoz kell igazítani, várhatóan megszületik a Ptk. 3:162. § (1) bekezdése szerinti jogcím az ilyetén módon történő emelésre és az Sztv. valamint az szja törvény is leköveti.