Egyszerűsödik a rendszer

2017-től jelentősen egyszerűsödik a kisvállalati adó szabályozása, alapja - a személyi jellegű kifizetések és néhány korrekciós tétel mellett - a jóváhagyott osztalék lesz, amely a nettó tőkebevonással is csökkenthető. A változtatással együtt jelentősen egyszerűsödik az átállás, csökken az adóalap-módosító tételek száma, és néhány további részletszabály is kedvezőbbé válik.

Mivel a vállalkozásba visszaforgatott nyereség azonnal levonható az adóalapból, így ez az adózási mód különösen kedvező a gyorsan növekvő vállalkozások számára.

Annak a cégnek, amelynek a bértömege nagyobb a nyereségénél, vagy amelyik növekedésre fordítja a nyereségét, mindenképp érdemes átgondolni a kivára váltást - írja közleményében az NGM.

Kevesen választják

Az adónemet, előnyei ellenére, az azzal potenciálisan jól járó vállalakozásoknak csak egy kis része, csupán mintegy 7 ezer vállalkozás választotta, elsősorban az áttérési, illetve a várható adókötelezettség tervezhetőségi nehézségek miatt, amelyek jövőre jelentősen egyszerűsödnek.

Az adóváltozásokkal a kivás cégek összességében 1 milliárd forintot spórolhatnak majd, és az adminisztráció is csökken. 2017-től az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a százat.

A kivát azok a vállalkozások választhatják, amelyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. A kisvállalati adó mértéke a törvény által meghatározott adóalap 16 százaléka, melynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól - tájékoztatott az NGM.