Kártérítés vagy kártalanítás
Mindig történik valami! Sajnos előfordulhat, hogy a bekövetkező esemény negatív kimenetelű, vagyis károkozás történik, ami kártérítési kötelezettséget vagy kártalanítást von maga után. Hogyan számoljuk el a kártérítést, kell-e számlát kiállítanunk, vagy bizonylatot? A vállalkozók fejében a bizonylat általában egyet jelent a számlával, de van különbség számla és bizonylat között.
Minden számla bizonylat, de nem minden bizonylat számla
Kezdjük azzal, hogy mit fogalmaz meg a polgári jog, amely szerint a kártérítésnek négy alapvető feltétele van: jogellenesség, felróhatóság, kár és okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között. Ha tehát fennáll a jogellenesség, a kár, valamint ezek között valamilyen összefüggés, akkor kártérítésről beszélünk.
Ahhoz, hogy a kártérítés bizonylatolásáig eljussunk, kezdjük azzal, hogy tisztázzuk, mi is az a kártérítés. Ugyanis nem mindegy, hogy kártérítésről vagy kártalanításról beszélünk. Bár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. A különbség kulcsa a jogellenesség. Tulajdonképpen mindkét esetben károkozás történik, de a kártalanítás esetében ez a károkozás nem jogellenes. Ez alapvetően meghatározza az áfabeli megítélést is, és ezen keresztül a számlakibocsátási kötelezettséget is.
Például, a szomszédunk telkét vagyunk kénytelenek használni például építési munkák során építési anyagok tárolására, a szükséges mértékben megtehetjük, de kártalanítanunk kell őt. Ilyen eset, ha az államnak szüksége van egy meghatározott ingatlanra pl. autópálya-építés miatt. Az ingatlan tulajdonosát ekkor is kártalanítás illeti meg. A kártalanítás kapcsán a felek között az áfa hatálya tartozó ügylet történik, ezért mindenképpen számlát kell kiállítani.
A kártérítés megállapításának a jogellenes magatartás elengedhetetlen feltétele. A kártalanítás viszont nem jogellenes magatartáson alapul, sokszor inkább egy szükséghelyzet következménye.
Például, ha valaki belemegy az autónkba, ami összetörik, akkor elvisszük a szervizbe és megjavíttatjuk. Az autószerelő díja számunkra egy ráfordítás, melyet a biztosító megtérít.
A kártérítést a biztosító és a kárt elszenvedett cég között nem kell számlázni, az nem tartozik az áfa hatálya alá. A javítási költséget az autószerelő számlája alapján az egyéb ráfordítások közé, míg a biztosító térítését az egyéb bevételek közé kell elszámolni.
Másik példán keresztül: tételezzük fel, hogy árut értékesítünk, amit egy fuvarozócéggel szállíttatunk el a vevő részére. A vevő jelzi, hogy az áru egy része átázott, így használhatatlan. A fuvarozási szerződés szerint az áru átvétele után a fuvarozó felelős az áruért.
Hogyan kell ezt dokumentálni?
A vevő felé természetesen csak a ténylegesen értékesített árukat kell számlázni. Ha eredetileg a teljes árumennyiségről elkészült a számla, akkor egy helyesbítő számlával azt módosítani kell. Így áfafizetési kötelezettség végül csak a hibátlanul megérkezett árukra áll fenn.
A fuvarozóval szemben viszont kártérítési kötelezettséggel lépünk fel, és a ténylegesen elszenvedett kárunk megtérítését kérjük. Első lépés az, hogy a cég az egyéb ráfordítások között elszámolta a használhatatlanná vált készletet, ez az ő kára.
A kártérítés ennek az egyéb ráfordítások között elszámolt összegnek a megtérítését jelenti, amit nem kell számlázni, hanem a kapott összeget az egyéb bevételek között kell elszámolni.
