Magyarország áll a legjobban a meghirdetett, lekötött, kifizetett támogatásban is a régióban, a források fele, 4-4,5 milliárd forint le van kötve, 2 ezer milliárd forint, 22 százalék a kifizetések aránya.  A problémás számlák aránya a korábbi 5-8 százalékról 2-3 százalékra esett, ami mutatja, hogy az uniónak nincs jelentős, érdemi problémája a magyarországi elszámolással és a végrehajtott projektekkel.  

A kormány nem lát a jövőbe, hogyan lesz majd képes a magyar gazdaság az uniós támogatások és állami szubvenciók nélkül növekedni, de egy biztos: vége az alacsony bérekre épülő versenyelőny korszakának, innováció kell a versenyképességhez.

A sikerhez elengedhetetlen a jövőben is a pályázatokkal foglalkozó 1800-2000 állami tisztviselő munkája. A korrupció csökkentésére és a transzparencia növelésére állami projektértékelői rendszert alakítottak ki, 3000 értékelővel, ez a rendszer lassabb lesz, mint a piaci alapon működő, de sokkal nagyobb transzparenciát biztosít, és társadalmi célokat szolgál. 

Nemsokára publikálják a KPMG tanácsadó  cégnek a Miniszterelnökség megbízásából készített tanulmányát  az uniós források felhasználásáról, amelynek egyik megállapítása, hogy az előző ciklus pénzeinek nagy részét nem vállalkozásfejlesztésre, hanem a vállalkozók jövedelmének kiegészítésére fordították a nyertesek. Ezen a tendencián szeretne változtatni a kormány.

Brüsszelben erős a törekvés az intézményrendszer központosítására, a nemzeti intézmények nélkül. Ez egy nagyon súlyos politikai és gazdasági szuverenitást érintő kérdés, hogy a központosított, közvetlenül elérhető forrásokhoz való hozzáférésben Magyarország egyelőre közepes eredményeket tud csak felmutatni, kivéve talán a kutatás-fejlesztést.