Az adóhatóság negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti a cégjegyzékbe bejegyzett, illetve az áfa-regisztrált adóalanyokat. E minősítés keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja az adóhatóság és sorolja be a megbízható- és a kockázatos kategóriákba az adózókat, illetve aki egyikbe se esik bele, általános besorolást kap. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be, vagyis a legújabb minősítés 2017. február 1-jétől él. (Azt, hogy mi egy adózó aktuális negyedévi minősítése, az ügyfélkapun keresztül lekérdezhető törzsadatokból látható.)

A 2016. III. negyedévi, nyilvánosságra hozott adatok alapján a minősítéssel érintett mintegy 550 ezer adózó 35 százaléka érdemelte ki a megbízható minősítést, 5 százalékuk volt kockázatos, míg 60 százalékuk kapott általános (nem megbízható és nem kockázatos) besorolást. A 2017-es jogszabálymódosítások nyomán valószínűsíthetően némiképp át fognak rendeződni az arányok, hiszen bővült a kockázatos adózói kategóriát eredményező ismérvek köre a kényszertörlési eljárás alatt állókkal, az adóteljesítményük 70 százalékát meghaladó adókülönbözettel, mulasztási bírsággal rendelkező adózókkal, illetve a 2017.01.01. után székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett vállalkozásokkal.

A megbízható adózókra megállapított együttes feltételekben kisebb pontosítások történtek, mindössze egyetlen feltétellel egészült ki. 2017-től nem lehet megbízható adózó az a vállalkozás, amelynek nincs pozitív adóteljesítménye, így már csak az aktív, működő vállalkozások számíthatnak megbízható adózói besorolásra.

Az általános szabályokhoz képest vannak előnyei, ha egy vállalkozás megbízható adózónak minősül; esetében ugyanis

• az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot,
• a visszaigényelt áfát az adóhatóság nyrt. részére 30, más adózók számára 45 napon belül utalja ki,
• bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására
• a mulasztási- és/vagy adóbírság felső határa a kiszabható bírságtétel felső határának 50 százaléka, és
• évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi, pótlékmentes automatikus fizetési könnyítést kaphatnak (illetékmentesen) kérelemre.

 

Ezzel szemben a kockázatos adózó esetében

• az adóellenőrzés időtartama további 60 nappal meghosszabbodik,
• a visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap,
• az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörös (vö.: általános esetben kétszerese),
• az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabása nem mellőzhető, és a kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka,
• a mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.

Bár továbbra is megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy mennyire érdemes megbízható adózónak lenni, meglátásom szerint érdemes legalább egyszer belemélyülni a témába, és megnézni, hogy be tudna-e kerülni az adózó a megbízható kategóriába. A kockázatos kategória egyértelműen nem „kifizetődő”, így abból pedig érdemes megpróbálni kikerülni.

Ugyan a megbízható adózói kategóriánál több feltétel együttes fennállását, a kockázatos esetében pedig mindegyik feltétel fenn nem állását szükséges biztosítani, mindkét feltételcsoportban több olyan tétel van, amelyet érdemes áttekintenie az adózónak, de legalábbis az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítani rájuk.

Ezt pedig megteheti az adózó már azáltal is, hogy alaposan és összefüggéseiben áttekinti az adófolyószámláján megjelenő tételeket: mikor, mit, milyen összegben könyveltek fel rá? A nem megfelelő dátummal történt felkönyvelések, különösen az adóellenőrzésekhez kapcsolódó jogkövetkezmények könyvelése, eredményezhetik, hogy a vonatkozó időszaki adóteljesítmények, a hozzájuk viszonyított adókülönbözet és/vagy mulasztási bírság, nettó adótartozás helyes könyveléssel eltér attól, ami a minősítés alapját képezte. Érdemes lehet nemleges adóigazolást is kérni, hogy biztos lehessen az adózó, hogy nincs olyan bevallás, amit az adóhatóság még várna tőle. Ha az eltérés minősítési kategória változását is okozhatja, bár „számolós” ez a munkafolyamat, de utána elég „csak” figyelemmel kísérni a könyvelések megfelelőségét és még idejekorán korrekciót kérni az adóhatóságtól.

Kevésbé időigényes a végrehajtással, ezek közül is a megkérdőjelezhető indokoltságú végrehajtás indítással kapcsolatos esetek kezelése. Ezek esetében, bár a jogszabály lehetővé tette korábban is adózónak kifogás tételét az intézkedéssel szemben, ha megoldódott, rendeződött menet közben, okafogyottá vált foglalkozni vele. Korábban nem volt jelentősége. A 2016-tól bevezetett adózói minősítés miatt viszont mindez akadálya lehet a megbízható adózói besorolás elnyerésének, ezért célszerű lehet áttekinteni, hogy biztosan indokolt volt-e az adóhatóság által megindított végrehajtás?

Szintén érdemes az alaposabb áttekintés, ha egy korábbi ellenőrzés kapcsán fellebbviteli szerv vagy bíróság megismételt eljárást rendelt el; ezek esetében szükségszerűen van egyedileg és kifogással kezelhető eltérés.

Ha eltérést talál az adózó, akkor kifogást tehet az adóhatósági minősítésre, ám 2017-től már nem 180, hanem csak 90 napjuk van az adózóknak arra, hogy ezt megtegyék. Ez a változás azonban nem jelenti az adózói jogok, lehetőségek csorbulását, hiszen az egymást követő negyedévek során az újabb minősítésekkel újra és újra megnyílik a kifogásolás lehetősége; feltéve, hogy a kifogásolásra okot adó helyzet beleesik az adott negyedévvel kezdődő újabb 3-5 éves „figyelési periódusba”.

Az adózói minősítés rendszere meglátásom szerint távlatokban több pozitívumot hozhat rendszer szinten is, hiszen nemcsak az adózókat ösztönözheti egy jobb besorolás elérésére, de a kifogások nyomán az adóhatóság munkájának – például folyószámla-vezetés, végrehajtás – körültekintőbb végzését is maga után vonhatja.

Egyszer mindenképp érdemes igen alaposan belemélyülni az adófolyószámlába, és egy más perspektívából is rátekinteni a vállalkozás „adataira”. Nem biztos, hogy besorolás-változásra reményt adó körülmény is fellelhető, de felhívhatja a figyelmet egyéb tennivalóra is: „házon belüli” vagy adóhatóság bevonásával indokolt intézkedésre.