PDF letöltés

Ingatlantranzakciók adózása

Egy ingatlanügylet megvalósulását nagymértékben meghatározza az ingatlantranzakcióhoz kapcsolódó adózási lehetőség is. A céges ingatlanügyletek két leggyakoribb tranzakció típusa az ingatlan-adásvétel és az üzletrész-adásvétel.

A fő különbség e között a két ingatlantranzakció között, hogy míg az ingatlan-adásvétel esetben maga az ingatlan kerül értékesítésre, és az ingatlan tulajdonjoga fog megváltozni, addig üzletrész-adásvétel keretében az ingatlannal rendelkező társaság üzletrésze kerül értékesítésre, tehát az ingatlan közvetlen tulajdonjoga nem változik.

Ingatlan-adásvétel

Az ingatlan-adásvétel tárgya közvetlenül az ingatlan. A tranzakció eredményeként tehát az ingatlan közvetlen tulajdonosi szerkezete fog megváltozni. Külön megállapodás hiányában az ingatlanhoz kapcsolódó egyes jogok és kötelezettségek (engedélyek, bérleti szerződések stb.) automatikusan nem szállnak át az új tulajdonosra.

Az általános jogi korlátokon (pl. engedélyek, zálogjog stb.) túl fontos, hogy a tranzakcióhoz írásbeli szerződés és ügyvédi közreműködés szükséges, ami jellemzően egy egyszerű és gyors jogi folyamat.

Ingatlannal rendelkező társaság üzletrészének adás-vétele

Az üzletrész-adásvétel esetében a tranzakció tárgya nem közvetlenül az ingatlan tulajdonjoga, hanem az ingatlant tulajdonló jogi személyben fennálló részesedés. Ebben az esetben tehát az ingatlan közvetlen tulajdonosi szerkezete változatlan marad; az ingatlan feletti cégstruktúra változik.

Ennek megfelelően nemcsak az ingatlan, hanem a céltársaságban lévő kapcsolódó szerződések, engedélyek, munkavállalók stb. is közvetetten átkerülnek az új tulajdonos érdekkörébe. Így az ingatlanos társaság a gazdasági tevékenységét megszakítás nélkül folytatni tudja. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a tranzakcióval érintett céltársaság historikus kockázatainak feltárása kiemelten fontos, amire az előzetes jogi, adózási, pénzügyi, műszaki stb. átvilágítások keretében kerülhet sor. Emiatt az üzletrész-adásvétel az ingatlan-adásvételhez képest hosszadalmasabb előkészületet igényel, amellyel mindenképpen számolni kell a tranzakció időbeli tervezése során.

A fenti két fő ingatlantranzakció típuson kívül természetesen számos egyéb formában is sor kerülhet ingatlanügyletekre. Akár üzletág-átruházás, akár apport vagy éppen speciális ügyletekről (kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere stb.) van szó, mindig egyedileg vizsgálandó milyen adózási következményekkel kell számolnia az ingatlanértékesítőnek.

Ingatlanértékesítés és társasági adó

Főszabály szerint üzletrész-adásvétel esetén az értékesített üzletrészen elért árfolyam-nyereség a társasági adó alapját képezi, kivéve, ha a bejelentett részesedés feltételeinek megfelelünk.

Ingatlan-adásvétel esetén főszabály szerint az ellenérték és az ingatlan számított nyilvántartási értékének különbözete lehet a TAO alapja. Nemcsak az adásvétel, hanem a későbbi adófizetési kötelezettség szempontjából is fontos körülmény, hogy a vételár mennyiben tér el az ingatlan könyv szerinti értékétől, ill. az ingatlant tárgyi eszközként értékesítjük, vagy készletre vesszük.

A vevő későbbi adókötelezettségére is kihat, hogy most ingatlant vagy üzletrészt vásárol, ezért célszerű már a szerzés előtt megvizsgálni, hogy egy esetleges későbbi értékesítés milyen adóteher mellett lehetséges.

Ingatlanértékesítés és általános forgalmi adó

Ingatlan-adásvétel esetén az áfakötelezettség vizsgálata elkerülhetetlen. Bizonyos esetekben (pl. építési telek, új ingatlan) áfaköteles, egyenes adózás alá esik az ügylet, amely kapcsán a vevő az áthárított áfát az általános szabályok alapján vonhatja le.
Más esetekben tárgyi adómentes lehet az ingatlanértékesítés, amikor a vevőt nem illeti meg adólevonási jog. Adómentes tranzakció esetén azonban az eladó adókötelessé teheti az ügyletet. Ebben az esetben – amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak – belföldi fordított adózás alá eshet az ingatlanértékesítés, amely áfafinanszírozási szempontból igen kedvező konstrukció lehet a feleknek.

Míg tehát ingatlan-adásvétel esetén az áfa kötelezettség pontos tervezést, vizsgálatot igényel, addig az üzletrész-adásvétel főszabály szerint adómentes.

Ingatlanértékesítés és az illeték

Ingatlan-adásvételnél minden esetben szükséges lehet az ingatlanszerzőnek illetékkötelezettséggel számolnia, amelynek alapja az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.

Ezzel szemben üzletrész-értékesítés esetén csak akkor merül fel illetékfizetési kötelezettség, ha az adott jogi személy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül.

A szerteágazó illetékmentességi lehetőségeken túl fontos azt is megjegyezni, hogy 2020 óta a belterületbe vont ingatlan, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság értékesítése esetén az átruházó félnek is illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet.

Előnyök és hátrányok az ingatlantranzakció tervezésekor

A két fő ingatlanértékesítési tranzakció típus rövid áttekintése után megállapítható, hogy mindkét ügylettípusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai.

Az ingatlan-adásvétel előnye, hogy rövidebb idő alatt megvalósítható, illetve az ingatlan piaci értéken kerülhet be az új tulajdonos könyveibe. Hátránya, hogy csak meghatározott eszközök kerülhetnek így át az új tulajdonoshoz, és az adott eszközhöz kapcsolódó engedélyek, szerződések tekintetében külön kell rendelkezni, valamint kevesebb adóoptimalizációs lehetőséggel élhetnek a felek.

Ezzel szemben az ingatlannal rendelkező társaság üzletrész-adásvétele során az ingatlan-üzemeltetés megszakítás nélkül, zavartalanul folytatható, és a tranzakción esetlegesen felmerülő adókötelezettségek is jól tervezhetőek, optimalizálhatóak. Ugyanakkor az ilyen tranzakciók időigényesebbek, illetve számolni kell az esetleges múltbéli jogi, működési és adókockázatokkal, amelyek azonban kellő tervezéssel, átvilágítással kezelhetők.