PDF letöltés

Ingatlan bérbeadás és a szocho

Korábbi évek tapasztalatai alapján hívja fel a figyelmet az adóhatóság a magánszemélyként ingatlan bérbeadásból származó jövedelem helyes figyelembevételére a szociális hozzájárulási adó felső határának számításánál. A gyakran előforduló probléma egy kis odafigyeléssel elkerülhető.

A 2019-es személyijövedelemadó-bevallások feldolgozásakor megfigyelhető volt, hogy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is szerző magánszemélyek az őket terhelő adókötelezettségek megállapításakor sok esetben bizonytalanok voltak. Problémát jelentett, hogy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó kötelezettség megállapításakor az adófizetési felső határba.

Ha egy magánszemély úgy dönt, hogy ingatlant szeretne bérbe adni, akkor választhat, hogy a bérbeadáshoz kapcsolódó adókötelezettségeit

  • egyéni vállalkozóként,
  • adószám és bejelentkezési kötelezettség nélkül magánszemélyként,
  • vagy adószámos magánszemélyként teljesíti.

Utóbbi két esetben a magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme a személyi jövedelemadó szabályai szerint, önálló tevékenységből származó jövedelemként, az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék.

A Szocho tv. a szociális hozzájárulási adó alapjaként említi az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem összegét is, ugyanakkor sok más mellett az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet mentesíti az adókötelezettség alól.

A Szocho tv. a természetes személy adófizetési kötelezettségének felső határt szab. Ez azt jelenti, hogy egyes jövedelemkategóriák esetén (például árfolyamnyereségből származó jövedelem) az éves adófizetési kötelezettség maximálva van. Az adófizetési felső határba – egyebek mellett – beletartoznak az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelmek is.

Ezekből következően a magánszemély által ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét (mint összevont adóalapba tartozó jövedelmet) figyelembe lehet venni az adófizetési felső határ számításakor, függetlenül attól, hogy az után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

A kapcsolódó szabályok közötti eligazodáshoz nyújt segítséget a NAV honlapján elérhető 10-es számú „Ingatlan bérbeadásának, egyéb hasznosításának adózása”, illetve a 49-es számú „A szociális hozzájárulási adó” című információs füzetek.