Alaposan átszabta a törvényalkotási bizottság a 2017-re a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adózási feltételrendszerét. A változtatások legfontosabb eleme, hogy évi 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg béren kívüli juttatásnak minősül jövőre, ami után nem a magánszemélynek kell a közterheket megfizetnie, hanem a munkáltatót terheli az összeg 1,19-szerese után a 15 százalékos személyi jövedelemadó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás.

A törvény előírása „pénzösszegre”, vagyis akár készpénzben, akár banki utalás révén történő juttatásra vonatkozik majd, ami azt is jelenti, hogy a rendelkezést az utalvány formájában adott juttatásra nem lehet alkalmazni.

A munkáltató és a munkavállaló fogalma nem változik, azaz munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és munkavállaló a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló, valamint a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

Kedvezményes béren kívüli juttatásnak minősülnek továbbá 2017. január 1-jétől a SZÉP-kártya alszámláira a törvényben meghatározott kereteken belül utalt juttatások is, azaz

– a szálláshely alszámlára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

– a vendéglátás alszámlára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

– a szabadidő alszámlára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

A SZÉP-kártya alszámláira kedvezményesen utalható összegek együttvéve 450 ezer forintot jelentenek. Ám a kedvezményes adózás lehetőségét korlátozta az Országgyűlés, így az – a pénzben adott juttatással együtt – legfeljebb évi 200 ezer forint lehet, ha a munkáltató költségvetési szerv, más munkáltató esetében pedig évi 450 ezer forint a maximum, feltéve, hogy a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, az említett összegeknek a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét kell figyelembe venni (éves rekreációs keretösszeg).

Kedvezményes béren kívüli juttatás lesz továbbra is:

– Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag vagy a munkáltató, mint támogató által befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát. Ezt az összeget az éves keretösszegek számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

– A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

– A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének az 50 százalékát meg nem haladó rész.

A munkáltatói hozzájárulás drasztikus csökkenésére számítanak az önkéntes pénztárak

2017-től a munkáltatói hozzájárulások drasztikus csökkenésére lehet számítani. A Pénztárszövetség azt szeretné elérni, hogy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulást ne az egyes meghatározott juttatások között szerepeljen, hanem az adómentes juttatások között nevesítse a törvény, mint fontos, az öngondoskodást segítő juttatást, hasonlóan a jövőre a munkáltatók által adómentesen nyújtható egészségügyi ellátáshoz, vagy a már jelenleg is adómentes munkáltatói lakáscélú támogatáshoz és a sportrendezvényre szóló belépőkhöz.

Dráguló juttatások
Többe fog kerülni viszont a munkáltatóknak, ha a korábban megszokott juttatásokat – mint például üdülési szolgáltatást, munkahelyi étkeztetési, iskolakezdési támogatást, helyi utazási bérletet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, illetve képzésiköltség-hozzájárulást – szeretnének adni a munkavállalóknak. Az említettek 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak  minősülnek az szja-törvény hatályos 71. paragrafusa szerint. Január 1-jétől viszont az említett hozzájárulások kikerülnek a kedvezményes körből, és már csak egyes meghatározott juttatásként adhatják a munkáltatók, a jelenlegi 14 helyett 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése mellett.

Jó hír, hogy a cafetéria csomagba új adómentes elemként vonható be a munkáltató által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, valamennyi munkavállaló (ideértve a munka törvénykönyve előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is) részére azonos feltételekkel, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján biztosított, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás, kivéve az utalvány formájában biztosított juttatást.