A tervezett főbb változások az alábbiak:

I. Csökkenő adókulcsok

– Baromfihús, madártojás, friss tej: 2017. január 1-jétől 5 százalékra csökkenhet az élelmezési célra alkalmas, friss, hűtött, illetve fagyasztott baromfihús a friss madártojás, és a tej (ide nem értve az UHT és ESL tejet) általános forgalmi adója. Az intézkedés várhatóan 35 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetés számára.

– Internet-hozzáférési szolgáltatás: 2017. január 1-jétől 18 százalékra mérséklődne az internet-hozzáférési szolgáltatás általános forgalmi adója. A fogalom meghatározásakor a javaslat a 2015/2120/EU rendelet fogalmát veszi át, mely alapján az internet-hozzáférési szolgáltatás az a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely internet-csatlakozást és ezáltal az internet lényegében valamennyi végpontjával összekapcsolási lehetőséget biztosít, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára és a használt végberendezésre.

Figyelemmel arra, hogy ezen szolgáltatásokra jellemzően az áfatörvény 58. §-a szerinti időszaki elszámolás vonatkozik, így az 58. § alá eső ügylet esetében a 18 százalékos adókulcsot először abban az esetben kell alkalmazni, ha az elszámolási időszak 2016. december 31-ét követően kezdődik, a fizetési határidő és a számla kibocsátásának dátuma 2016. december 31-ét követő időpontra esik. Ha a szolgáltatás nem esik az 58. § alá, úgy a 2016. december 31-ét követő teljesítésű szolgáltatásokra alkalmazható a 18 százalékos adókulcs.

- Étkezőhelyi étel – helyben készített italfogyasztás: 2017. január 1-jétől 18 százalékra, majd 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökkenne az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra alkalmazandó áfakulcs. Figyelemmel a szövegezésre, úgy tűnik, hogy a házhoz szállított ételekre a kedvezményes adókulcs nem terjedne ki.

II. Feketegazdaság elleni intézkedések

2017. január1-jétől a tételes áfanyilatkozat értékhatára 1 millióról 100 ezer forintra csökken. 2017. január 1-jétől választhatóan, majd 2017. július 1-jétől kötelező jelleggel bevezetésre kerülhet az online számlázás, amely azt jelentené, hogy a 100 ezer forintot meghaladó áfa összegű számlákról, azokat törlő, illetve helyesbítő számlákról valós idejű adatszolgáltatást kell nyújtani az adóhatóság részére – várhatóan a jelenlegi „Adóhatósági ellenőrző funkció”-hoz hasonló szerkezetben. Az intézkedés célja elsősorban a láncolatos áfacsalókkal szembeni fellépés, bevezetésétől a jogalkotó tízmilliárdokban mérhető bevételnövekedést vár.

Az intézkedésekhez kapcsolódóan 2017. január 1-jétől már a 100 ezer forintot meghaladó általános forgalmi adójú számlákon is kötelező lesz feltüntetni a vevő adószámát.

III. Fordított adózás körének bővülése

A fordított adózás alá eső hulladékok köre bővülni fog a krómhulladékok és –törmelékek, valamint a vanádiumhulladékok és -törmelékek körével. Nem alkalmazandó a fordított adózás, ha ugyan a teljesítés időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak a fizetendő adót 2017. január 1-jét megelőzően kellene megállapítani. Ha pedig 2017. január 1-jét megelőzően előleg fizetése történik, úgy a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.

IV. Fogalompontosítások, fogalom meghatározások

a) Hasznos alapterület fogalom: a lakóingatlanok esetében alkalmazható 5 százalékos adókulcs feltétele, hogy a lakóingatlan hasznos alapterülete a többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás esetén a 150 négyzetmétert, illetve egylakásos lakóépület esetében a 300 négyzetmétert ne haladja meg. A törvényjavaslat alapján a hasznos alapterületet az OTÉK 2016. január 1-jén hatályos rendelkezései alapján kell megállapítani. Így a rendelet fogalmai alapján meg kell határozni:

1. mi minősül építményszintnek az adott esetben, azaz melyek az építménynek mindazon használati szintjei, amelyeken helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.

2. mennyi az egyes építményszintek nettó alapterülete, azaz mennyi a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe;

3. mennyi a nettó alapterületből a hasznos alapterület, azaz mennyi a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 méter.

b) Az építésügyi szabályozásban bevezetésre került az úgynevezett „egyszerű bejelentés”, mely esetben a hatóság az épület felépítésének megtörténtét igazolja. E fogalomra tekintettel módosítanák az új ingatlan fogalmát, az adómentes beépített ingatlan értékesítés esetkörét, illetve a fordított adózás alá eső építési szolgáltatások körét, továbbá az alanyi adómentesség esetén a beépített ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó kivételszabályt.  

V. Norvég adóalanyok adó-visszatérítése

A javaslat alapján az áfa-visszatérítésre vonatkozó viszonosságot a Norvég Királyság tekintetében is fennállónak kell tekinteni. Az adó-visszatérítés a 2014. január 1-jén vagy azt követően teljesült ügyletek esetében alkalmazható. 2014. évre a kérelem 2016. szeptember 30-áig nyújtható be.