A mutató romlásáért főleg az egykulcsos személyi jövedelemadó és az igen magas áfa tehető felelőssé. Pozitív azonban, hogy még ezzel együtt sem kiugró a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség Magyarországon.

Az adórendszernek a közösségi kiadások fedezése mellett egy sor egyéb funkciója is van a kormányzat gazdaságszabályozó tevékenységétől kezdve a káros tevékenységek sarcolásáig. Az adóztatásnak azonban nem kevésbé jelentős feladata a társadalmi igazságosság fenntartása a jövedelmek részbeni újraosztása által. A szociális szempontokat figyelembe vevő adórendszert a kormányok úgy alkotják meg, hogy a magasabb jövedelmeket – esetleg vagyont -, nagyobb összegű tranzakciókat nem csak nominálisan, de sokszor arányaiban is nagyobb mértékben sújtják, míg az alacsony jövedelműek jövedelmük kisebb arányában járulnak hozzá a társadalmi újraelosztásához. Ezzel a piaci alapon fokozatosan növekvő jövedelemkülönbségeket tudja fékezni, ellensúlyozni.

A jövedelem és a vagyon eloszlásának egyik mércéje a Gini-index: minél magasabb az értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség a vizsgált gazdaságban. A jelentésből kiderül, hogy 2008 és 2018 között az uniós tagállamok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben  a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség mértéke. A Bizottság vizsgálata szerint rontott még Dánia, és minimális mértékben Lettország és Németország is, az utóbbi kettő esetén viszont szinte elhanyagolható az index növekedésének mértéke. A legnagyobb mértékben Bulgáriában és Észtországban csökkent az egyenlőtlenség az elosztási rendszer eredményeképp 2008 óta.

Ha az együttható mögé nézünk, akkor kicsit sem meglepő a változás. A romló mutatóért kétségkívül az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése felel legnagyobb mértékben, amely közvetlenül sarcolja a munka- és tőkejövedelmeket (bár ez alól is vannak kivételek, így például az állampapír-befektetések kamatadó mentesek). A lineárisan  egykulcsos személyi jövedelemadó szinte egyedülálló a világon, a legtöbb ország sávosan progresszív adót alkalmaz.

Kiemelendő az is, hogy a fogyasztási adó egyik országban sem olyan magas, mint Magyarországon. Az áfa ugyan minden jövedelmi helyzetben levő fogyasztónak 27%, de míg a jobb helyzetben levők jövedelmükből félre is tudnak tenni (ha esetleg állampapírba, akkor az adórendszer még inkább nekik kedvez), addig a szegényebbek jellemzően jövedelmük 100%-át elfogyasztják.

Azonban fontos hozzátenni, hogy az adatok csak a 2008-2018 közötti évekre vonatkozóan mutatják a jövedelmi egyenlőtlenség változását, maga az egyenlőtlenség mértéke hazánkban nem kiugró. Ez egyrészt a gazdasági folyamatok eredménye, másrészt a kormány elmúlt időszaki gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhető, amelyek csökkenteni tudták az egyenlőtlenségeket. A legfontosabb ezek közül a munkaerő-politika: a bérek emelkedése és a foglalkoztatottsági ráta növekedése.