Újabb termőföldeket lehet illetékmentesen venni

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) hosszú évek óta illetékmentességet biztosít azoknak a földműveseknek, akik vállalják, hogy a megszerzett földet legalább 5 évig nem adják el, vagyoni értékű jogot nem alapítanak rajta, és a földet saját maguk művelik. Egy kivételt enged meg a törvény, mégpedig azt, hogy a földműves – a szintén földművesnek minősülő – közeli hozzátartozójának adja át a föld használatának, hasznosításának jogát, de csak akkor, ha a közeli hozzátartozó földműves vállalja, hogy a földet 5 évig saját maga műveli. Miután a saját művelési kötelezettség teljesítését alapvetően kizárja az a körülmény, ha a termőföldet vagyoni értékű jog (például használati, haszonélvezeti, haszonbérleti jog stb.) terheli, ezért a jelenlegi szabályok szerint az illetékmentességet nem lehet érvényesíteni, ha a föld vagyoni értékű joggal terhelt (akkor sem, ha a vagyoni értékű jog jogosultja a földműves közeli hozzátartozója).

A hétköznapokban viszont – az agrárágazat specifikumaira tekintettel – gyakori, hogy a földet nem a tulajdonos, hanem más személy hasznosítja, és a földet vagyoni értékű joggal terhelten értékesítik. Így a visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség kiterjed majd arra az esetre is, amikor vagyoni értékű joggal terhelt termőföld-szerzés történik. A törvényjavaslat az illetékmentesség rögzítésével egyidejűleg előírja azonban, hogy csak akkor jár az illetékmentesség, ha a földműves a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezésétől (amely tipikusan a szerződéskötés napja) számítva legalább 5 évig saját maga műveli a földet, azt nem értékesíti, és vagyoni értékű jogot sem alapít rajta.


Nem kell illetéket fizetni a praxisjog megszerzése után

Az utóbbi években több olyan adószabály is hatályba lépett, amely kifejezetten a háziorvosokat segíti. Ebbe a folyamatba illeszkedik az a javaslat is, amely kivonja az illetéktörvény hatálya alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát, azaz a praxisjogot. Ez a jogosultság ugyanis jelenleg az illetéktörvény alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül, így megszerzése után – néhány kivételtől eltekintve – illetéket kell fizetni a területi ellátási kötelezettséggel terhelt háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak és fogorvosoknak. A törvényjavaslat szerint azonban a jövőben nem lesz illetékköteles a praxisjog, függetlenül attól, hogy a jogosultságot kitől (másik orvostól, önkormányzattól), illetve milyen formában (ingyenesen vagy visszterhesen) szerzik.

 A lakáscélú állami támogatás a cserét pótló vétel során is csökkenti az illetékalapot

Az illetéktörvény úgy rendelkezik, hogy lakásvásárlás esetén az illeték alapját (vagyis a terhekkel nem csökkentett forgalmi értéket) csökkenteni kell a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatás összegével. Ezt a szabályt azonban nem lehet alkalmazni, ha olyan személy veszi igénybe az állami támogatást, aki a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékalap-kedvezményt is érvényesíteni szeretné, azaz volt már lakása, amelynek eladásától számított egy éven belül másik lakást vásárol, mégpedig állami támogatás felhasználása mellett. A jövőben a támogatás összege a cserét pótló vétel illetékkedvezményének igénybevételekor is csökkenti az illetékalapot, vagyis ebben az esetben az eladott és – egy éven belül – vásárolt lakás forgalmi értékkülönbözetét.

Az illeték-visszatérítés új esetei

1. A lakóingatlan lefoglalásának bejelentéséről szóló igazolás kapcsán

2015. szeptember 1-jétől a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírja, hogy lakóingatlan lefoglalása esetén a foglalás tényét a végrehajtást kérőnek be kell jelenteni az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőnek, aki a bejelentésről igazolást állít ki. A végrehajtási költségek minimalizálása érdekében a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy ha a jegyző által kiállított igazolásért a végrehajtást kérő fizetett eljárási illetéket, akkor azt visszakérheti az állami adóhatóságtól, feltéve, ha nincs köztartozása.

2. A tőkeemelést kezdeményező kft.-nek

A kft.-knek – továbbműködésük érdekében – eredetileg legkésőbb 2016. március 15-éig 3 millió forintra kellett emelniük a törzstőkéjüket. A tőkeemelés bejelentése illetékmentes volt ugyan, de ha a tőkeemelés bejelentésével egyidejűleg más változást is bejelentettek, a cégek nem érvényesíthették a tőkeemeléshez kapcsolódó illetékmentességet, így 40 ezer forint eljárási illetéket kellett fizetniük. (Azok a cégek, akik külön jelentették be a tőkeemelést, és külön a további változásokat, mindösszesen 15 ezer forint illetéket fizettek.) Ennek az anomáliának a feloldása érdekében a törvényjavaslat szerint indokolt visszatéríteni a már megfizetett illeték összegéből maximum 25 ezer forintot azoknak a cégeknek, akik nem érvényesíthették a kedvező szabályt, és nincs a NAV által nyilvántartott köztartozásuk.

EFER-en keresztül történő eljárási illetékfizetés

Az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren (EFER-en) keresztül történő illetékfizetés már most is számos eljárás (tipikusan az elektronikus eljárások, illetve a járási hivatalnál, kormányablaknál papír alapon kezdeményezett eljárások) vonatkozásában lehetséges.  A korszerű és kényelmes fizetési mód minél szélesebb körben való elterjesztése (és nem titkoltan az elavult és könnyen hamisítható illetékbélyegek visszaszorítása) érdekében azonban a törvényjavaslat általános szabályként rögzíti az EFER-en keresztül történő eljárási illetékfizetés lehetőségét, mind a közigazgatási hatóságok, mind a bíróságok előtt indított eljárásokban, feltéve, ha annak technikai feltételei az eljáró bíróságnál, hatóságnál rendelkezésre állnak.

Módosul a vagyonibetét-szerzés illetéke

A belföldi ingatlant tartó cégek vagyoni betéteinek megszerzése illetékköteles, ha a vagyonszerző, illetve a közeli hozzátartozója, cége, illetve a velük kapcsolt vállalkozási viszonyban álló cég (együttesen) az összes betét több mint 75 százalékának a tulajdonosa. A kapcsolt vállalkozási viszonyt illetően azonban csak a gazdálkodó szervezeteket kell figyelembe venni, más személyeket nem, ezáltal a szabályozás egyfelől pontatlan, másfelől könnyen kijátszható. A törvényjavaslat ezért előírja, hogy a kapcsolt viszony fennállását nem kizárólag a gazdálkodó szervezetek, hanem valamennyi személy vonatkozásában vizsgálni kell. Ez a rendelkezés – a fentiekben említett módosításoktól eltérően – a törvényjavaslat szerint 2017. január 1-jén fog hatályba lépni.