Jogszabályi háttér

A 2019. január 1-től hatályos 2018.évi LII. törvény (Szocho tv.) alapján:

„A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH-közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör),6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági munkakör) munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe.”

„Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény, amely egész hónapban megilleti a kifizetőt, egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után az 2. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.”

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény összege 2021-ben a bruttó munkabér, de legfeljebb 167 400 forint (minimálbér) 7,75%-a, azaz 12 973,5 forint.

Az adókedvezmény összegét a kifizetőnek havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként kell megállapítania.

Abban az esetben viszont, ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. A részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. Mindezek alapján adott hónap közben be vagy kilépő munkavállalók esetében az adott időszakra vonatkozó bérre is a fentieknek megfelelően lehet elszámolni a kedvezményt.

Ki minősül szakképzetlen munkavállalónak?

A kedvezmény igénybevételéhez a legnagyobb problémát és a legtöbb félreértést a munkakörbe való besorolás jelenti. Különösen problémás a 8-as és 9-es főcsoport elhatárolása, ezen belül például az olyan gépkezelők vagy összeszerelők besorolása, akik nagyon alacsony szintű kompetenciákat igénylő feladatokat látnak el. A FEOR alapján 8-as főcsoportba sorolt foglalkozások leírása már napjainkban nem feltétlenül helytálló, azokhoz sokszor már nem a manapság elvárt, jellemző készségszint kapcsolódik.

A 9310-es FEOR kód leírása a következő:

Egyszerű, általában fizikai természetű tevékenységeket végez kézi erővel, mint például gépek, illetve emberek kiszolgálása, anyagok és tárgyak kezelése. Munkája egyszerű szerszámok vagy berendezések használatát is igényelheti. 

Jellemző tevékenységek: 

• kézi anyagmozgatás, rakodás, a munkaterületek tisztítása;
• a kapott egyszerűbb feladatok, utasítások végrehajtása;
• balesetvédelmi, egészségvédelmi, munkaügyi előírások betartása;
• a rábízott egyszerűbb készülékek kiszolgálása, gépek, berendezések és szerszámok tisztítása;
• bányászok segítése, bányászati gépek karbantartása, tisztítása, utak és szállítóvágatok tisztítása.

 

A 8-as FEOR kód alatt az alábbiakat találjuk: 

1. feldolgozóipari gépek kezelői;
2. összeszerelők;
3. helyhez kötött gépek kezelői;
4. járművezetők és mobil gépek kezelői; 

 

A 8-as kódon belül egy részfoglalkozást kiragadva a 8135 (Műanyagtermék-gyártó gép kezelője) kód például az alábbi feladatokat takarja: 

A különböző vegyipari módszerekkel előállított műanyagból félkész és késztermékeket állít elő. Műanyagok előállítása céljából keverékek gyúrását és keverését, illetve különféle műanyag-összetevők és termékek előállítását végző gépeket kezel és felügyel. 

1.    műanyagok előállítása céljából keverékek gyúrását és keverését végző gépek kezelése és felügyelete;

2.    műanyagok öntéssel, sajtolással, befúvással, vágással és egyéb módon történő alakítását végző gépek kezelése és felügyelete;

3.    üveggyapot előállítása céljából műanyagok és műanyaggal impregnált anyagok hengerelését végző gépek kezelése és felügyelete;

4.    szigeteletlen huzalok, vezetékek, kábelek és optikai szálak műanyaggal történő beburkolása;

5.    az elkészült termékek vizsgálata, hogy nem hibásak-e, és hogy megfelelnek-e a műszaki leírásnak;

6.    hulladék műanyagok újrahasznosítása;

7.    műszemek és kontaktlencselemezek készítése, szemüvegkeretek és ortopédiai készülék műanyag alkatrészeinek készítése és javítása.

A Magyarországon működő gyártócégek egy jelentős részénél találhatunk a fentiek szerint 9310-es FEOR-ba tartozó munkavállalókat (például operátorok), mert ők jellemzően a 8-as kódoknál felsorolt fenti feladatokat nem végzik (tehát például gépek kezelése és felügyelete nem jelenik meg a mindennapi feladataik között), így ezek a személyek a szakképzettséget nem igénylő munkakör (9-es kezdetű FEOR) feltételeinek megfelelhetnek. Ezen munkavállalók ugyanis általában fizikai természetű tevékenységet végeznek kézi erővel, mint például gépek, illetve emberek kiszolgálása, anyagok és tárgyak kezelése. Munkájuk egyúttal egyszerű szerszámok vagy berendezések használatát is igényelheti.

Az operátorok egy kisebb részénél feltétlenül elmondható, hogy 

• a munkavégzés előképzettséget / végzettséget az elemi készségeken túl (olvasás, számolás) egyáltalán nem igényel, a munkaviszony létesítésekor maximum egy pszichológiai jellegű teszt kerül kitöltésre a monotonitástűréssel (a folyamatosan ismétlődő feladatokkal) kapcsolatos hajlandóság felmérése érdekében, 
• a végzett munka betanított jellegű, a feladatok nem bonyolultak, azok rövid időn belül megtanulhatóak, elsajátíthatóak, 
• az alkalmazottak a munkavégzés során utasításokat, útmutatókat, kézikönyveket követnek, ezektől és az ezekben szereplő információktól eltérniük semmi esetben sem lehetséges, tehát a döntéshozatal önállóságának foka lényegében nem jelenik meg, 
• a feladatok pontos elvégzése érdekében folyamatos oktatások merülnek fel, önképzésre / egyéb kiegészítő ismeretek önálló megszerzésére nincs szükségük a munkavállalóknak, 

Fontos megemlíteni, hogy a 9310-es FEOR kódhoz tartozás megköveteli, hogy ezen munkavállalók a gépeket nem kezelik, kizárólag az alapanyag behelyezése, késztermék összegyűjtése, csomagolása képezheti a feladataikat.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény? 

Ha egy adott cégnél várhatóan igénybe lehet venni ezt a szochokedvezményt és ez eddig még nem történt meg, úgy önellenőrzés keretében természetesen elévülési időn belül ezt megteheti (tehát gyakorlatilag évekre vissza lehet még nyúlni).

Fontos azonban, hogy az érintett munkavállalók munkaszerződése és munkaköri leírása összhangban legyen a ténylegesen végzett tevékenységgel. Ha ugyanis az adóhatóság egy ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a munkáltatónál elérhető dokumentált bizonyítékok nem támasztják alá a szakképzettséget nem igénylő minősítésnek való megfelelést, akkor jogosulatlan visszaigénylést és a kapcsolódó jogkövetkezményeket állapíthatja meg a társaság terhére.

Szintén ki kell hangsúlyozni, hogy amennyiben az önellenőrzésre sor kerülne, úgy mindenképpen szükséges az esetlegesen korábban más FEOR kód alatt lejelentett munkaköröket a ’1041-es bevalláson javítani, ugyanis azok feltüntetése a munkavállalói bejelentéskor és a havi kifizetéseket lefedő bevallásokon (’08) kötelező elem.