Változik a 2. § (3) bekezdése, mely alapján a tulajdonosnak nem minősülő üzembentartó halála/megszűnése napján tulajdonosként szereplő személy lesz az adó alanya a követő év első napjától, feltéve, hogy időközben nem vezettek át más változást a járműnyilvántartásban a jármű tulajdonosát, vagy üzembentartóját illetően.

Új előírásként kerül a jogszabályba, hogy a külföldi gépjárművek adóját nem illetékbélyeg lerovásával, hanem az állami adó- és vámhatóság számlájára való átutalással kell megfizetni. Pontosították a külföldi fuvarozóra vonatkozó szabályokat, melyek szerint a külföldi fuvarozónak a fuvarozás megkezdését megelőző 10 nappal be kell jelentkeznie a NAV-hoz. A törvény rögzíti, hogy a külföldi gépjármű adóját az adózó vagy annak pénzügyi képviselője a tehergépjármű Magyarország területére való belépését megelőzően legalább két munkanappal utalja át, illetve ennek és a kapcsolódó adóhiány, adóbírság megfizetésének technikai részletei is pontosításra kerülnek. Mindezzel együtt a rendelkezést beiktató és már elfogadott 2015. évi CLXXXVII. törvény 59. §-a és 62. § 1. pontja nem lép hatályba.

Kiterjesztik a súlyos mozgáskorlátozottaknak járó mentességi szabályt az egyéb fogyatékossággal élő (például autista, látás-, vagy hallássérült) és az egyéb fogyatékos személyt szállító személygépkocsijára, a nagykorú, gondnokság alatt nem álló súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő szállítására használt személygépkocsira is, továbbá azon személygépkocsira, amely súlyos mozgáskorlátozott, egyéb fogyatékossággal élő szállítására szolgál, és amelynek a vele közös háztartásban élő, nem szülő közeli hozzátartozó a tulajdonosa, vagy üzembentartója. A mentesség a 100kW teljesítményt meg nem haladó, nem személytaxi és nem személygépkocsis személyszállításra használt személygépkocsijára illeti meg az adóalanyt, legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig.

A hatályba lépést követően már nem csak az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység érdekében üzemeltetett személygépkocsi mentes a cégautóadó alól, hanem az azzal egy tekintet alá eső fogorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi tevékenység ellátásához használt személygépkocsi is.

A törvény értelmező rendelkezései rögzítik a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személy fogalmát.

Formai változtatások mellett fontos módosítás, hogy a törvény a tartós bérlet fogalmát és az arra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi, mellyel az a nem magánszemély tulajdonos, aki magánszemély részére adja tartós bérletbe személygépkocsiját – és ezért a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint nem keletkezett cégautóadó fizetési kötelezettsége – tulajdonosként cégautóadó kötelezettség alá esik.

A törvénymódosítás fent részletezett rendelkezései 2017. január 1-jén lépnek hatályba – a külföldi gépjárművekre vonatkozó szabályok kivételével, melyek hatályba lépésének ideje 2016. július 1.