I. Jogdíj, jogdíjbevételre jogosító immateriális javakhoz kapcsolódó kedvezmények

A jogdíjhoz, illetve jogdíjra jogosító immateriális javakhoz kapcsolódó adózás előtti eredményt módosító tételekkel kapcsolatos előírások – átmeneti rendelkezésekkel – 2016. július 1-jétől alkalmazandók. A módosítások az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 5. akciópontja kapcsán publikált jelentés 4. fejezete (BEPS) előírásain alapulnak és érintik a jogdíj fogalmát és az egyes kedvezmények érvényesítésének feltételeit. 

1. Jogdíj fogalom 
Az új jogdíj fogalom az immateriális javaknak részben szűkebb, részben tágabb körét érinti, mint a hatályos rendelkezés. Nem tekinthetők az új fogalom szerint jogdíjra jogosultnak a védett eljárások, alkotások, továbbá a szerzői jogi védelemben részesülő műveknek, teljesítménynek csak egy részét definiálja a törvény kizárólagos jogként. Nem minősül például jogdíjnak a know-how, a védjegy, az üzleti titok. A szerzői jogi védelemben részesülő művek közül kizárólag a szoftver és a ritka betegségek gyógyszerré minősítéséből származó eredmény tekinthető jogdíjnak. Ugyanakkor a termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó eredménynek a kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada (melynek meghatározására a törvény nem ad módszert) is jogdíjnak minősül. A másik lényeges változás, hogy nem az ellenérték, hanem a hasznosítási engedély, felhasználási engedély alapján keletkező, illetve a vagyoni jogok átruházása következtében elért nyereség minősülne jogdíjnak.

2. Jogdíjra jogosító immateriális javak értékesítési nyeresége, jogdíjbevétel kedvezménye
Megmarad a be nem jelentett jogdíjra jogosító immateriális javak értékesítése, apportálása nyeresége utáni kedvezmény, azzal, hogy a lekötött tartalékot három év helyett öt év alatt lehet feloldani újabb ilyen jószág beszerzése, előállítása alapján.

A jogdíjra jogosító immateriális javak értékesítése, apportálása nyereségének, függetlenül attól, hogy bejelentett vagy be nem jelentett immateriális dologról van szó, továbbá a jogdíj 50 százaléka címen történő adózás előtti eredménycsökkentés lehetősége is megmarad, de az érvényesítésnek további feltételei vannak 2016. július 1-jétől.

A változás lényege, hogy a kedvezmény a saját kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységgel arányosan vehető csak igénybe. Saját K+F tevékenységnek pedig a kapcsolt vállalkozástól megrendelt K+F szolgáltatással és a bárkitől vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág bekerülési értékével csökkentett közvetlen költség tekintendő. Az arány pedig a saját K+F közvetlen költség és az immateriális jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült összes K+F költség hányadosa. A költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni az időbeli elhatárolástól függetlenül a felmerülés évében. A rendelkezés alkalmazása szempontjából a telephely nem tekintendő kapcsolt vállalkozásnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a külföldi telephelyen felmerült K+F közvetlen költség is saját K+F tevékenységnek minősül.   

A 2016. június 30-át követően nyilvántartásba vett jogdíjra jogosító immateriális jószág vagy 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószágra tekintettel növelni kell az adózás előtti eredményt

• a jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítése, apportálása során realizált jogdíjból származó veszteség arányszámmal számított értékének 50 százalékával, ha ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális dolog hasznosításából származó jogdíj 50 százalékával a megelőző adóévben csökkentette az adózó az adóalapot,
• a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt

veszteséggel.

 

3. Átmeneti előírások
Utoljára a 2021. adóév június 30-áig lezáruló adóévben vehet igénybe adóalap csökkentést a 2016. június 30-án hatályos előírások szerint jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág vagy bejelentett immateriális jószág értékesítése, apportálása, vagy hasznosítása címen az adózó, ha 

• 2016. június 30-áig csökkentette az adózás előtti eredményét valamelyik jogcímen, vagy
• 2016. január 1. és június 30. közötti időszakban jogosult lett volna kedvezményt igénybe venni.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy nemcsak azon adózók vehetnek igénybe kedvezményt, akik a 2016. adóévet megelőző adóévben ténylegesen éltek az adóbevallásban e jogok valamelyikével, hanem azok is, amelyek 2016. január 1. és június 30-a közötti időszakban jogosultak lettek volna a kedvezményre. Az indokolás szerint ez fennáll például akkor, ha az adózó ezen időszakban rendelkezik a 2016. június 30-án hatályos előírások szerinti immateriális jószággal, és jogdíjat realizált az említett időszakban vagy az immateriális jószágot 2016. június 30. előtt bejelentette az adóhatóságnak. Ez utóbbi esetben akkor is vonatkozik az adózóra az átmeneti előírás, ha a bejelentett immateriális jószágot 2016. június 30-át követően értékesíti, de például adóbevallás hiányában, vagy a bejelentett immateriális jószág 1 éves tartási feltételének nem teljesülése miatt nem volt lehetősége érvényesíteni a kedvezményt.

Az átmeneti előírás kizárólag a 2016. adóévben alkalmazható olyan, 2016. június 30-án hatályos előírás szerinti jogdíj bevételre jogosító immateriális dologgal kapcsolatban, amelyet 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között szerzett be olyan kapcsolt vállalkozásától, amely kapcsolt vállalkozás (az eladó) az átruházáskor nem volt jogosult az átmeneti előírások szerinti jogdíjkedvezményre. Tipikusan ilyen eladó  a külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozás, hiszen nem volt jogosult a magyar jogszabály szerinti kedvezményekre.

Nem kell viszont a bejelentett immateriális jószág kivezetése miatt elszámolt veszteséggel növelni az átmeneti időszakban az adóalapot. E jogcímen növelő tételt csak a 2016. június 30-át követően beszerzett, illetve ezen időpontot követően bejelentett immateriális jószágok vonatkozásában kell alkalmazni az előzőekben bemutatottak szerint. 

II. Új kedvezmény
Már a 2016. adóévben is alkalmazható adózás előtti eredménycsökkentésként, a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során keletkező nyereség (a kapott ellenérték és a kisajátított eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet). A csökkentés abban az adóévben érvényesíthető, amelyben a nyereség megjelenik az adózás előtti eredményben,

III. Egyéb módosítások

E módosítások a törvénymódosítás kihirdetését követő napon, illetve a kihirdetést követő 31. napon lépnek hatályba, és ebből következőn az adókötelezettség ezt követő megállapításakor – így különösen a 2016. adóévi adókötelezettségre – alkalmazni kell.

1. Leghátrányosabb térség 
2016. január 1-jétől a kis- és középvállalkozások az új tárgyi eszközök bekerülési értékét a leghátrányosabb térség helyett a szabad vállalkozási zónában történő üzembe helyezés esetén számolhatják el egy összegben értékcsökkenési leírásként.

2. Rendelkező nyilatkozat
A törvény hatályba lépését követő 30 napon túl esedékes átutalásoknál a rendelkező nyilatkozathoz az igazolást látvány-csapatsport támogatása esetén – az igazolást kiállító juttatja el az adóhatósághoz a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül.

3. Elhatárolt veszteség
Ha az adózó a kutatók foglakoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vesz igénybe és kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége alapján él adózás előtti eredménycsökkentéssel, és adóalapja negatív, akkor a negatív adóalapjából elhatárolt veszteségként nem vehető figyelembe a kedvezmény levonásából származó negatív adóalap 50 százaléka. Ha az adózó a szociális hozzájárulási adókedvezményt a 2015. adóévre is érvényesíti, akkor e rendelkezést is figyelembe kell vennie a 2015. adóévre vonatkozóan. Ez alapján például,

• ha a K+F közvetlen költség címen érvényesített adózás előtti eredmény csökkentés 1 600 ezer forint, a negatív adóalap 3 000 ezer forint, akkor az elhatárolható veszteség ( 3 000 ezer – 1 600/2) = 2 200 ezer forint.
• ha a K+F közvetlen költség címen érvényesített adózás előtti eredmény csökkentés 1 600 ezer forint, a negatív adóalap 500 ezer forint, akkor az elhatárolható veszteség (500 ezer – 1 600/2) = 0 forint, mivel a teljes negatív adóalap kisebb, mint a K+F közvetlen költésg címen levont összeg  fele.

 

4. Pontosítások , kiegészítések
Az alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek és köztestületnek az ingatlan megszerzésére, hasznosítására, átruházására tekintettel előírt módosító tételeket akkor is alkalmazni kell, ha az érintett szervezetnek nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége az adóévben. Ekkor az adóalapja (közhasznú szervezet esteében elsődleges adóalapja) az ingatlannal kapcsolatos bevételek és költségek különbözetének a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenése címen és/vagy a kapott támogatás címen figyelembe vett módosító tételekkel kialakított értéke lesz.

A fejlesztési adókedvezmény igényléséhez akkor szükséges kérelem, és ekkor vehető igénybe az adókedvezmény a Kormány határozata alapján, ha

• az adózó által a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat. (A módosítás az általános csoportmentességi rendeletben foglaltakkal teremt összhangot),
• az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtása és a beruházás használatba vétele közötti időben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszűntetését (eddig csak a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, és a beruházás befejezését követő két naptári évben történő tevékenység megszüntetés vont maga  után engedélyezést).

Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutódnak a növekedési adóhitel még meg nem fizetett összegét 30 napon belül kell bevallani.

A növekedési adóhitel igénybevételére vonatkozó nyilatkozat adóévét követő két adóévben megvalósított beruházás alapján nemcsak a növekedési adóhitelre jutó adó, hanem az adóelőleg megfizetése alól (azok 90 százalékáig) is mentesülhet az adózó.

Progresszív mentesítés alkalmazásakor a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre megállapított számított adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos adókulccsal számítja.