A kisadózó vállalkozásoknak csupán a bevételüket kell nyilvántartani, éppen ezért fontos annak tisztázása, hogy mi is számít bevételnek a kata szempontjából. A törvény általánosságban minden, a vállalkozás tevékenységével összefüggő vagyoni értéket bevételnek tekint, és csak a kivételeket sorolja fel, vagyis azokat a tételeket, amelyek nem tekinthetők bevételnek, így azokat nem is kell szerepeltetni a bevételi nyilvántartásban.

Ennek megfelelően nem bevétel a katás vállalkozás által kiállított bevételi számlán szereplő fizetendő általános forgalmi adó. Szintén nem tekinthető katás bevételnek a vállalkozó által korábban adott vagyoni érték nem ellenértékként történő visszatérítése. Ide tartozik például a katás vállalkozás által nyújtott kölcsön visszafizetése miatti pénzbevétel, ami tehát nem számít katás bevételnek. Szintén ebbe az esetkörbe tartozik a katás vállalkozásnak megtérített perköltség összege.

Nem minősül bevételnek a katás vállalkozás által felvett hitel, vagy kapott kölcsön összege sem. Nem számít továbbá bevételnek a katás vállalkozás részére fizetett kártérítés és kártalanítás összege sem.

Ugyanakkor a katás bevételek között kell számításba venni a vállalkozás bankszámláján jóváírt kamatot és a kapott támogatásokat is.

A kisadózó vállalkozások a bevételt leginkább pénz formájában szerzik meg. Ebben az esetben a bevétel megszerzésének időpontja a pénz átvételének vagy a számlán való jóváírásnak az időpontja függetlenül attól, hogy termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról beszélünk. Tehát amennyiben egy katás vállalkozás 2014. december végi teljesítéssel nyújt szolgáltatást egy partnerének, de az ellenértéket csak 2015. januárban egyenlítik ki, akkor ez a pénzbevétel 2015-ben megszerzett katás bevételnek számít.

Előfordulhat azonban, hogy nem pénzben, hanem más formában keletkezik a bevétel. Ilyen például, ha a katás vállalkozás üzleti partnere egy általa nyújtott csereszolgáltatással egyenlíti ki a katás vállalkozás felé fennálló tartozását. Ekkor a bevétel megszerzésének az időpontja megegyezik az adott szolgáltatás áfatörvény szerinti teljesítési időpontjával. Például ha egy kisadózó vállalkozás 2014. december 28-án szolgáltatást nyújt üzleti partnerének, majd ez utóbbi cserébe egy másik azonos értékű szolgáltatást nyújt a katás vállalkozásnak 2015. január 10-ei teljesítéssel, akkor ez a csereszolgáltatás mint vagyoni érték tekinthető bevételnek és jelen esetben a bevétel megszerzésének időpontja 2015. január 10. Ha azonban a csereszolgáltatás teljesítésére még decemberben sor kerül, akkor természetesen 2014-ben megszerzett bevételnek kell azt tekinteni.

Bevétel keletkezik abban az esetben is, ha a kisadózó vállalkozás tartozását elengedik vagy átvállalják. Ilyenkor a bevétel megszerzésének az időpontja a tartozás megszűnésének a napja. Például ha kisadózó vállalkozásnak tagi kölcsön tartozása van a tagjai felé, s a tagok azt 2014. december 31-én elengedik, akkor emiatt katás bevétele keletkezik a vállalkozásnak 2014-ben.

Természetesen a nem pénzben megszerzett bevételeket is szerepeltetni kell a kisadózói bevételekkel kapcsolatos nyilvántartásban.

Ha a bevétel megszerzése külföldi pénznemben történik, akkor azt át kell számítani forintra, mégpedig a Magyar Nemzeti Banknak a bevétel megszerzése napján érvényes hivatalos árfolyamán. Ha tehát a számlát 2014. december 1-jén állítjuk ki, de a bevétel jóváírása 2014. december 15-én történik, akkor a 2014. december 15-én érvényes MNB árfolyammal kell átszámolni forintra az összeget.

A kisadózó vállalkozásoknak adatot kell szolgáltatniuk mindazon személyek nevéről és címéről, akik részére az adóévben 1 millió forintnál nagyobb összegben juttattak bevételt.

Az 1 millió forintos összeghatárt nem kell arányosítani akkor sem, ha év közben jelentkezik be a vállalkozó a kata hatálya alá (ellentétben a 6 millió forintos bevételi összeghatárral). Az 1 millió forintos bevételi határ áfa nélkül értendő, hiszen mint fentebb már szó volt róla, az általános forgalmi adó nem minősül kisadózói bevételnek.

Az adatszolgáltatást akkor is kötelező, ha külföldi személytől származik a bevétel. A törvény csak az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélytől származó bevétel esetén mentesít az adatszolgáltatási kötelezettség alól. Ha tehát a bevétel adószámos magánszemélytől vagy őstermelőtől, vagy egyéb egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélytől származik, akkor sem kell velük kapcsolatban adatot szolgáltatni, ha az adóévben juttatott bevétel meghaladja az 1 millió forintot.