A vezető tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatban kötött és a társaság által fizetett felelősségbiztosítás díja adómentes lesz, méghozzá visszamenőlegesen is. A kormány a változtatást az új Ptk. néhány rendelkezésével indokolja, így az szja-törvény módosítása szerint a felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-i hatálybalépésével óriási pánikhullám söpört végig az ügyvezetők körében a megváltozott felelősségi szabályok okán. Az akkori híradások alapján attól lehetett tartani, hogy az ügyvezetők felelőssége indokolatlanul és nagymértékben növekedni fog. Hosszú időnek kellett eltelnie és még most sem teljesen tisztázott a kérdés, bár elmondható csak kismértékben módosultak a szabályok. A Ptk. 6:541.§ szakasza alapján, ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

A fenti egyetemleges felelősség csak a szerződésen kívül okozott károk esetében állapítható meg, a szerződéses jogviszonyban okozott károkért a jogviszonyban álló felek kötelesek egymással szemben helytállni.

Milyen esetben fordulhat elő az ügyvezetői tisztség ellátásával összefüggésben a harmadik személynél bekövetkező kár akkor ez is kérdéses.  Nagyon speciális esetben következhet be a fenti jogszabályhely alkalmazása, kérdés viszont, hogy miért felel az ilyen cselekedetekért vele egyetemlegesen a képviselt társaság is. A korábbi Ptk. szabályai alapján a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség alól a károkozó abban az esetben mentesülhetett, ha bizonyította, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, tehát a magatartást a felróhatóság hiánya jellemezte. Az új Ptk. értelmében is a károkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Ugyancsak elképzelhetőek olyan esetek, amikor az ügyvezetők nem harmadik személynek, nem is valamilyen szerződéses jogviszonyban álló partnernek okoznak kárt az ügyvezetői feladatok ellátásával összefüggésben, hanem magának a képviselt társaságnak. Az ilyen károkozásért az ügyvezető a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben. Ennek szabályai egyértelműen szigorodtak az új törvénykönyv bevezetésével. A korábbi szabályozás alapján a felelősség alóli mentesüléshez - hasonlóan a szerződésen kívüli károkozáshoz - azt kellett tudnia igazolnia a károkozónak, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A fenti mentesülés érvényesült tehát mind a szerződésszegéssel okozott kár esetére mind a szerződésen kívüli felelősség egyes eseteire is. A jelenleg hatályos Ptk alapján azonban, már csak akkor történhet mentesülés a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól, ha a károkozó bizonyítja, hogy: