Ezért kerül sokba a vállalkozóknak a minimálbér emelése, példákkal
Januártól nő a minimálbér (111.000 forintra) és a garantált bérminimum (129.000 forintra). Mindez a fizetendő járulékok miatt sokba lesz a vállalkozóknak. Természetesen vannak, akik számára előnyt hoz az emelés.
Eldőlt, hogy 2016. január 1-jétől 111 ezer forintra változik a minimálbér, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált havi bérminimuma 129 ezer forintra nő.
A változás számos társadalombiztosítással összefüggő kötelezettséget, illetve ellátást érint.
Így 2016. január 1-jétől 111 ezer forintból kell kiindulni
- az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszonyok esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során, azaz ennek 30 százalékát elérő havi (33 300 forint) vagy ennek harmincad részét elérő napi (1110 forint) jövedelem esetén áll fenn a biztosítási kötelezettség,
- a Tbj. 34–35. §-a szerinti megállapodások vonatkozásában, legyen szó akár nyugellátás, akár egészségbiztosítási ellátások érdekében kötött megállapodásokról,
- a kezdő, illetve az előző évben 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő havi járulékfizetési kötelezettségének a meghatározása során,
- az egyházi személy utáni járulékfizetés meghatározásánál,
- az arányos szolgálati idő számításánál
- és nem utolsó sorban az egyéni vagy társas vállalkozók havi minimális szociális hozzájárulási adó és egyéni járulékfizetési kötelezettségének a kiszámításánál, azzal, hogy ebben az esetben, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a havi 129 ezer forintot kell alapul vennünk
Tehát a havi minimális adó- és járulékfizetésre kötelezettek esetében a minimálbér emelkedése, bizonyos tehernövekedéssel is jár.
Például egy bt. beltag társas vállalkozónak minősülő ügyvezetője után 2015-ben havonta legalább 105 000 x 112,5% x 27 = 31 894 forint szociális hozzájárulási adót, 105 000 x 150% x 8,5% = 13 388 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és 105 000 x 10% = 10 500 forint nyugdíjjárulékot kellett fizetni, ami összesen 55 782 forintot tett ki. 2016-ban ez a kötelezettség a következők szerint alakul: 111 000 x 112,5% x 27 = 33 716 forint szociális hozzájárulási adó, 111 000 x 150% x 8,5% = 14 153 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék és 111 000 x 10% = 11 110 forint nyugdíjjárulék, ami összesen 58 979 forintra rúg.
Több szociális hozzájárulási adó-kedvezmény alapjának felső határa is a minimálbérhez igazodik. Így például 2 x 111 ezer forintra nő a Rehabilitációs Kártyával rendelkező munkavállalók után igénybe vehető kedvezmény alap havi maximuma, ahogy a megváltozott munkaképességű vállalkozók is maximum a 222 ezer forint 27 százalékával csökkenthetik a saját maguk után fizetendő szociális hozzájárulási adójukat.
Azokban az esetekben viszont, amelyekben a maximum kedvezményalap havi 100 ezer, 200 ezer vagy éppen 500 ezer forintban került meghatározásra, a fizetés növekedésével, a kedvezménnyel nem érintett rész aránya nőhet.
Például, ha egy 55 év feletti minimálbérrel bejelentett dolgozó után 2015-ben havonta 105 000 x 0,27 = 28 350 – 14 500 = 13 850 forint szociális hozzájárulási adót kellett fizetni. Ez az összeg 2016-ban 111 000 x 0,27 = 29 970 – 14 500 = 15 470 forintra emelkedik.
Ugyanakkor az érintettek javára módosulnak a kereseti korlátok. A korhatár betöltése előtt folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság esetében a minimálbér 18-szorosa majdnem 2 millió forintra, 1 998 000 forintra változik.
A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak pedig immár arra kell tekintettel lenni, hogy három egymást követő hónapban ne haladja meg jövedelme a 166 500 forintot.
De nem csak a kereseti korlát, hanem több ellátás felsőhatára esetében is a minimálbérből kell kiindulni.
A gyed és a táppénz havi maximuma a minimálbér kétszerese lehet.
A rokkantsági ellátás, illetve a rehabilitációs ellátás maximum összegei ugyancsak a minimálbérhez kötődnek.
A társadalombiztosítási és szociális ellátások másik nagy csoportja (például a gyes, illetve január 1-jétől gyermekgondozást segítő támogatás, gyet, anyasági támogatás) összege elsődlegesen az öregségi nyugdíjminimumhoz kötődik. Ennek 28 500 forintos összege viszont továbbra is változatlan marad.