Ezekre fontos odafigyelnünk még az év végéig

Nem csak a vállalkozásokat érintő adónemekben vannak fontos adózási teendők az év végéig, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint is. Fő szabály szerint ugyanis a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásai alapvetően a pénzforgalmi szemléleten alapulnak, de vannak olyan passzusok is, amelyek egyes jövedelmet visszarendeznek például az előző adóévre, vagy nem a kifizetés időpontjához kötik annak megszerzését.

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem

Ingatlanértékesítés esetén nem annak van jelentősége, hogy mikor fizet a vevő, hanem annak, hogy az adás-vétellel kapcsolatos érvényes szerződést mikor nyújtják be a fölhivatalhoz.

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet ugyanis azon a napon kell megszerzettnek tekinteni – függetlenül a vételár tényleges megszerzésének időpontjától –, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) benyújtották [Szja. tv. 59. §].

Az idő múlására tekintettel csökkenhet a jövedelem, ha olyan ingatlan értékesítésére kerül sor, amelyet 2016-ban vagy azt követően vásároltak és annak értékesítésére került sor 2020-ban.

A 2015. évben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2020. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Útnyilvántartás alapján kifizetett összeg

Ha a társas vállalkozás útnyilvántartás vezetése mellett téríti meg a személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata miatt a költségeket, akkor ez a térítés a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítésnek minősül, ami azt jelenti, hogy a kifizetés időpontjában minősül bevételnek a költségtérítés címén kifizetett összeg.

Tehát útnyilvántartás alapján történő kifizetés esetén célszerű még a költségek felmerülésének évében leadni az útnyilvántartást és kifizetni a költségtérítés összegét. Ha erre nem kerül sor, akkor – a pénzforgalmi szemlélet miatt – a bevétellel szemben nem lesz elszámolható költség 2021-ben.

[A kiküldetési rendelvény saját tulajdonúnak minősülő személygépkocsi esetén alkalmazható (ilyennek minősül a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók tulajdonában lévő személygépkocsi is) és a kifizetett összeg nem is bevétel, tehát ott erre a szabályra nem kell figyelni.]

Az üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg évvégén adómentessé válhat

Az szja-törvény 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint a nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára – a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

Az szja-törvény 27. §  (2)  bekezdése szerint üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az (1) bekezdés b) pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992 (IV.1) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) szerinti – korrekciós tényezőkkel módosított – alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része.

Üzemanyag-megtakarítás fizethető akkor is, ha a munkáltató, illetve a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, vagy a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.

Az szja-törvény 25. §-a szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a nem önálló tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel kapott munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el. Az üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg egy adóalap-kedvezmény, nem tekinthető költségtérítésnek. Adóköteles bevételnek a bevételnek nem minősülő összeget meghaladó rész minősül.

Az adóév végén bevételnek nem minősülő összeggé válhat az az összeg is, ami évközben adóelőleg alapjául szolgált.

Az üzemanyag-megtakarítás évközi kifizetéseinél a havi (vagy több havi) 100 ezer forintot meghaladóan kifizetett adóelőleg-köteles összeg nem vehető figyelembe (nem göngyölíthető) olyan hónapokra, amikor üzemanyag megtakarítás kifizetése nem történik. Ettől függetlenül, az adóév egészében teljesített km-futásteljesítmény alapján kifizetett üzemanyag megtakarításból végül majd csak az a rész minősül nem önálló tevékenységből származó, az összevont adóalapba számító adóköteles jövedelemnek, amely a jogviszony adóévi fennállása idejére eső hónapok számának és a 100 ezer forintnak a szorzatát meghaladja.

Az adóév egészében fennálló jogviszony esetén, ha az adóévben teljesített km-futásteljesítmény alapján ténylegesen megképződött és kifizetett üzemanyag megtakarítás például 1,200 millió forint, az egyes évközi kifizetések gyakoriságától és összegétől függetlenül, az adóév végén 12x100 ezer forint vonható le, vagyis adóköteles jövedelem nem keletkezik akkor sem, ha valamely évközi kifizetéskor a kifizetésig figyelembe vehető értékhatárt meghaladó, adóelőleg alapba számító adóköteles részt kellett megállapítani.

Bérek kifizetése

Az szja-törvény 26. § (1) bekezdése szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

Ez a táppénz esetében azt is jelenti, csak akkor kell annak összegét visszarendezni január 1-je előtti időszakra, ha a munkáltató a táppénz kifizetőhelye is egyben.

Kamatkedvezményből származó jövedelem megállapítása

Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A jövedelem adóalapja az szja-törvény 72. §-a alapján a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítania, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint  kell megfizeti, illetve bevallani.

 

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]