Természetesen a nyitómérleg készítési kötelezettség minden olyan esetben kötelező, amikor a bevételi nyilvántartásból a számviteli törvény hatálya alá visszakerül az adózó.

A szűkszavúan rendelkező számviteli törvény mindösszesen annyit mond, hogy a nyitómérlegben szereplő minden eszközt, forrást tényleges leltárfelvétel alapján készített leltárakkal kell alátámasztani.


A nyitómérlegben:

• az eszközöket piaci értéken,
• a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben,
• a céltartalékokat számított, a számviteli törvény előírásai alapján meghatározott összegben,
• a saját tökét az eszközök és a céltartalékokkal növelt kötelezettségek különbözetének összegében kell kimutatni.

Néhány szempont a nyitómérleggel kapcsolatban

• a nyitómérlegben mérleg szerinti eredmény nem szerepelhet. Ha esetleg a korábbi évek eredményét nem vették ki osztalékként (ami nagy hiba, hiszen az evás osztalék adómentes volt), akkor azt az eredménytartalékban kell szerepeltetni.
• a nyitómérlegben értékelési tartalék nem szerepelhet. Ha a könyv szerinti érték feletti eszközzel rendelkezik a társaság, akkor az első számviteli beszámolóban azt már fel lehet értékelni. Ekkor lehet először értékelési tartalék.
• a jegyzett tőke összege a cégbíróságon bejegyzett (fordulónapi) összeggel kell hogy megegyezzen. Ettől semmilyen esetben nem lehet eltérni.
• Ha van, akkor a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét a számviteli törvény szabályai szerint kell szerepeltetni.
• A társaság tulajdonában levő befektetett eszközök értékcsökkenését az evás időszak alatt is el kellett számolni, és ennek következtében a nyitó mérlegbe a piaci értéken kell szerepeltetni.

A nyitómérleg összeállításakor mindig szem előtt kell tartani, hogy ha az evás időszak alatt is beszámolót kellett volna készíteni, akkor most vajon az milyen adatokat tartalmazna. Mert a nyitómérlegben is ennek kell lenni.

A legegyszerűbb esetben a nyitómérlegben az alábbi tételek szerepelnek

• jegyzett tőke soron a cégbíróság által jegyzett alaptőke
• pénzeszközök között a bankszámla év végi záró egyenlege,
• pénztárban az év végén leltározott érték (lehet, hogy ezt a többi tétel különbségeként lehet meghatározni….),
• vevők és szállítók között az év végéig ki nem egyenlített számlák
• kötelezettségek között a NAV folyószámlán levő tartozás
• alapítókkal szembeni kötelezettségként a megelőző évre jóváhagyott, és osztalékelőlegként még ki nem fizetett rész (ha minden évben jóváhagyásra került az osztalék, akkor mérleg szerinti eredmény nem volt, így eredménytartalék sem lesz.).