Nem változott az a feltétel, hogy a beruházásnak a tevékenységet közvetlenül kell szolgálnia, s az sem, hogy a tárgyi eszköz kizárólag üzleti célt szolgáljon, és csak a korábban még üzembe nem helyezett tárgyi eszközökre vonatkozik ez a kedvezmény. Ha egy takarítással foglalkozó vállalkozás porszívót vesz, az a kedvezmény alapjául szolgál. Ha viszont könyvelő iroda venne porszívót, akkor a beruházás az értékcsökkenési leírás alapjául szolgál, de nem lehet utána a kisvállalkozói kedvezményt érvényesíteni, mivel a porszívó nem közvetlenül szolgálja a vállalkozás tevékenységét.

A kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközök esetében a bevételcsökkentés mellett mód van a beszerzési ár költségek közötti elszámolására is értékcsökkenési leírás keretében. A 100 ezer forint beszerzési ár alatti tárgyi eszköz is a kedvezmény alapjául szolgál, amennyiben az eszköz a vállalkozást közvetlenül szolgálja.

Ha tehát nem sürgős a beruházás, vagy annak összege meghaladná az szja-törvényben 2016-ban előírt 30 millió forintos korlátot, akkor előnyösebb, ha az adózó 2016-ban a fejlesztési tartalékba teszi a beruházásra szánt összeget.

Előnyös lehet a fejlesztési tartalék képzése abban az esetben is, ha a beruházásra pénzintézeti hitel igénybevételével kerül sor. A 2017. évtől felvett hitel után a kisvállalkozói adókedvezmény esetében megszűnik a kettős korlát, ami azt jelenti, hogy a fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékáig érvényesíthető az adókedvezmény.

A kisvállalkozói adókedvezmény érvényesítésénél a 2017. január elseje előtt felvett hitelek esetében viszont marad a korlát, vagyis az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka vehető figyelembe a fizetendő adó összegéből. Fontos azt is tudni, hogy az adókedvezmény összege a 2016. december 31-ét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.

A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződéseknél a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető a fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékáig.

A beruházás érdekében előleg címén adott/kapott összeg viszont nincs ráhatással a jövedelemszámításra. Ezt ugyan az szja-törvény 2017-től nevesítetten tartalmazza, de a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzése esetén ezt eddig is így kellett érteni.

Ha az egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközét értékesíti, és az ügylet során előleget kap a másik féltől, akkor az előleg címén kapott bevételt mindaddig bevételnek nem számító tételként kell szerepeltetnie, amíg az ügylet teljesül, vagyis megtörténik a tulajdonjog átruházása. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz megszerzése érdekében előleget fizet, akkor az így kifizetett összeget költségnek nem minősülő kiadásként kell nyilvántartani, amíg a vételre ténylegesen sor kerül.

A kifizetett összeg – a termőföldvásárlás kivételével – csökkenti az adózás utáni jövedelmet, de a tárgyi eszköz üzembe helyezésekor ezzel az összeggel növelni kell az adózás utáni jövedelmet. Termőföld beszerzése esetén – tekintettel arra, hogy értékcsökkenési leírás alól kizárt tárgyi eszközről van szó – az előleg címén adott összeget nem lehet figyelembe venni adózás utáni jövedelmet csökkentő tételként a vállalkozói osztalékalap megállapításakor. A termőföld beszerzési ára egyébként az értékesítés évében, egy összegben számolható el költségként.

Őstermelőknél is hasonlóan kell kezelni az előleg címén adott és kapott összeget azzal, hogy esetükben nem kell adózás utáni jövedelmet képezni.