Egyszemélyes kft. tagjának munkaviszonyban ellátott ügyvezetése esetén az a különleges helyzet áll elő, hogy a tag egyidejűleg betölti mind a munkavállaló, mind a munkáltató szerepét. Azaz önmaga foglalkoztatója.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.), amikor kimondja, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselője munkaviszonyban is dolgozhat, nem tesz különbséget egyszemélyes vagy több taggal rendelkező kft. között. A Ptk. jogértelmezése szerint, ami nem tiltott, az szabad, azaz az egyszemélyes kft. tagja dolgozhat ügyvezetőként munkaviszonyban. Ez esetben saját maga írja alá a munkaszerződést, mint munkáltató, és mint munkavállaló is.

A munkaügyi bíróság viszont ettől eltérően ítéli meg ezt a kérdést. Egy legfelsőbb bírósági döntés szerint senki sem lehet egyben munkavállaló és munkáltató. Ez az álláspont már akkor is élt, amikor a korábban hatályban lévő gazdasági társaságról szóló törvény (Gt.) kimondta, hogy az egyszemélyes kft. ügyvezetője akkor dolgozhat munkaviszonyban, ha az alapító okiratba belefoglalják, hogy munkaviszonyban is elláthatja a teendőit az ügyvezető.

Ha a nem nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor a munkabérét az alábbi tb-közterhek csökkentik:

– 10 százalék nyugdíjjárulék,
– 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
– 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
– 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

Ha az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen tagsági jogviszonyban is közreműködik, akkor két jogviszonya áll fenn. Az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony, amely megalapozza az úgynevezett minimális alapok utáni tb-közterherfizetést. A másik jogviszony a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés.

36 órát elérő munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a társas vállalkozó által fizetendő természetbeni, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem.