A lakáspiacot illetően az egyetemi és főiskolai tanulmányokat folytatók számán kívül annak is jelentősége van, hogy a képzésüket megkezdők közül kik hagyják el a korábbi lakóhelyüket, tanulnak tovább más városban, lakhatási igényt támasztva akár vásárlóként, akár bérlőként.

Arról kevés információ áll rendelkezésre, hogy pontosan hányan folytatják tanulmányaikat más városban, vagy más megyében, de ha az adott megyében továbbtanulók számát összevetjük az adott megyéből a felsőoktatásban résztvevők számával, akkor egy minimumot vagy alsó korlátot mindenképpen kapunk. Ezek alapján látható, hogy Budapesten minimum 55 ezer diák tanult Pest megyén kívülről érkezve, akiknek valamilyen lakhatást kellett találnia, hiszen eredeti lakóhelye távol esik a fővárostól a napi ingázáshoz. A vidéki helyszínek közül 9226 fővel Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb a más megyében lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos hallgatók minimális száma, de megközelítőleg ennyien vannak Csongrád megyében is.

Mennyiért lehet lakást vásárolni?
A lakásárakban nagy különbség mutatkozik a budapesti és a vidéki egyetemi helyszínek között. Míg előbbi esetében 190 ezer forint alá nem is süllyedt a lakások négyzetméterára még a válság éveiben sem, addig vidéken a csúcspontnak számító 2008-ban is szinte mindenhol ez alatt mozgott az átlagos fajlagos vételár.

Megéri a bérlés helyett a vásárlás
Az ingatlanpiacon örök kérdésnek számít, hogy adott lakáspiaci környezetben mi éri meg jobban, lakást vásárolni, vagy lakást bérelni. Még nehezebb a kérdés, ha a család az egyetemen vagy főiskolán tovább tanuló gyermekének lakhatásáról dönt. Az ingatlanvásárlás alapvetően egy hosszú távú döntés, legalább 5-10 éves befektetésként fogható fel, egyetemre azonban a hallgatók jó esetben nem járnak tovább 5 évnél.

Hogy az adott piaci körülmények között a vásárlás vagy bérlés mellett érdemes letenni a voksot, számos tényező befolyásolja, melyek között a két legfontosabb a lakásárak és bérleti díjak egymáshoz képesti viszonya.

Például: egy 15 millió forintos lakásnál akkor érheti meg az 5 évre szóló időszakra a bérlést választani, ha az ingatlant kevesebb, mint 88 ezer Ft bérleti díjért ki lehet venni, ennél magasabb díjnál azonban a családnak érdemes a vásárláson elgondolkodni. Amennyiben az egyetemista gyermek mellett másnak kiadják a lakást, már 75,4 ezer forintos bérleti díj felett megfontolandó a vásárlás.

Konkrét példán keresztül:

Olyan lakással számolunk, melyet 5 évre vásárol meg a vevő, amíg a gyermeke az adott városban tanul, illetve addig bérel egy ugyanolyan adottságokkal rendelkező ingatlant. A lakás vételárának 50 százaléka hitelből kerül kifizetésre, a THM 6 százalékos. A lakásvásárláshoz egyéb járulékos költségek is tartoznak. Az egyszeri költségek között szerepel:

• Az illeték, melynek mértéke 4 százalék
• Az ügyvédi díj és az adminisztrációs költségek 1 százalékra rúgnak
• A hitelfelvétel költsége 1 százalék
• A beköltözés, illetve felújítás költsége 5 százalék

a: Szobakiadás nélkül:

• Az új bútorok költsége 5 százalék,
• A lakáskarbantartás a 4. évtől kezdődően a lakásár 1 százalékát teszi ki.

b: Szobakiadással

• A szobakiadásból a bérleti díj fele folyik be, amiből csak a személyi jövedelemadót kell megfizetni (a bevételt eho fizetési kötelezettség nem terheli, mivel nem lépi át az 1 millió forintos korlátot a jövedelem)
• A szobát egész évre bérbe veszik, nincsenek üres hónapok
• Az új bútorok költsége ez esetben a lakásár 8 százalékát teszi ki
• A lakás karbantartás a második és harmadik évben a lakás vételárának 0,5 százaléka, a 4. és 5. évben a vételár 1 százaléka.

A bérléskor a lakás mindig azonos minőségű, a rendelkezésre álló saját forrást 3 százalékos reál kamat mellett lehet befektetni. A diszkontfaktor megegyezik a hitel THM-jével. A reál lakásár emelkedés az 5 év során évente 2 százalékos.

 

Mi szól a vásárlás mellett és ellen?
A bérlés helyett a lakásvásárlás mellett szóló érv lehet, hogy jelenleg nagyon kedvező feltételek mellett lehet hitelhez jutni, míg a betéti kamatok alacsonyak, vagyis befektetési szempontból is kedvező lehet egy megfelelő vételi lehetőség kihasználása. A gyermek nevére vásárolt lakásnál csökkenthető az illetékfizetési kötelezettség: 35 éves kor alatt 4% helyett csak 2% az illeték.

Fontos azonban, hogy adott ingatlan megfelelő városban és környezetben helyezkedjen el, vagyis idegeneknek is jól kilehessen adni, mivel előfordulhat például, hogy a gyermek időközben felhagy a tanulmányaival, akár rövid idő után, esetleg másik városban, országban folytatja a mesterképzésben.

A vásárlás mellet szól különösen Budapesten, hogy nem csak drágák a bérelhető lakások, de hiány is van belőlük, így vásárlással egyszerűbb lehet megoldani a lakhatást, illetve jobban lehet válogatni a lakások között.