A kormány április 29-ei bejelentése szerint ugyan csak 2018. július 1-jétől lesz kötelező az online adatszolgáltatás a számlázó programok esetében az eredetileg elképzelt 2017 júliusi határidőhöz képest, mivel bonyolult rendszereket kell összehangolni, szükség is van egy évre a felkészülésre

A vállalkozások egyenlőre annyit tehetnek, hogy a  közelgő feladatokra erőforrásokat csoportosítanak át, feladataik között tervezik, hogy 2017. július 1-jétől tesztelik a rendszert. Így egy évük lesz arra, hogy megismerjék, kérdéseket tegyenek fel a szakértőknek, észrevételezzék, és a szükséges belső fejlesztéseket elvégezzék és bevezessék.

Az online pénztárgépeknek az adócsalások elkerülésében elért sikerén felbuzdulva a jogalkotó régóta lebegteti a számlázó programok elektronikus bekötését a NAV-hoz. A 2016-os nyári adócsomag a bevezetés határidejét 2017 júliusára tűzte ki. Ekkortól kellett volna a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok 100 ezer forint áfatartalmat elérő vagy meghaladó, számlázó programmal kibocsátott számláinak adattartalmát elektronikusan és valós időben jelenteni. A bejelentési kötelezettség a számlák módosítására vagy érvénytelenítésére is vonatkozott volna. Ezt a határidőt tolták ki egy évvel.

Az adatszolgáltatás részletei még nem ismertek, a pontos szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja majd meg. Ez határozza meg a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, a programokkal kiállított számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási szabályokat és a számlázási funkcióval rendelkező szoftverek értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeket.

A valós idejű adatszolgáltatásnak azonban csak a már évek óta használt belföldi összesítő jelentések szigorításával együtt lesz áfacsalásokat megelőző értelme. A nagyobb áfatartalmú számlákat már 2013 óta tételesen be kellett jelenteni az adóhatóságnak az úgy nevezett belföldi összesítő jelentésben.

Az áfabevallás részét képező nyilatkozatban partnerenként és számlánként kellett listázni a számla kiállítójának, illetve befogadójának nevét, adószámát, a számla sorszámát, a teljesítés időpontját, a számla nettó összegét és áfatartalmát. A bevezetéskor mindez csupán a 2 millió forintot meghaladó áfatartalmú befogadott és kiállított egyedi számlákat érintette, valamint azokat a befogadott számlákat, amelyek egyazon partnertől, egyazon áfaszámítási perióduson belül összesen elérték ezt az értékhatárt. 2015. január 1-jétől az értékhatár 1 millió forintra csökkent. Az online számla-adatszolgáltatás bevezetésével a belföldi összesítő jelentés értékhatára 100 ezer forintra fog csökkenni, és már csak azokra a kimenő és befogadott számlákra fog vonatkozni, amelyek az online rendszerből kimaradtak.

A belföldi összesítő jelentésnek köszönhetően az adatok már most is "összepárosíthatóak", azonban az adatok lefedettsége korántsem teljes. Meg lehet állapítani, hogy csak olyan áfát vontak-e le (igényeltek vissza) az egyik oldalon, amelyet a másik oldalon be is vallottak, mint fizetendő adót. Az összevethetőség érdekében a vevő adószámát már most is minden olyan számlán fel kell tüntetni, amelynek áfatartalma eléri, vagy meghaladja a 100 ezer forintot, de az 1 milliós értékhatár miatt a hatóságnak nincs rálátása a teljes forgalomra, vagyis a belföldön bonyolított ügyleteknek csupán kb. 5 százalékát érinti, és az adatok csak utólag állnak rendelkezésre. Ezen javíthat immár a 2018. július 1-jétől bevezetendő számlaszintű online adatszolgáltatás.

Fontos tudni, hogy a tételes áfa-adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok a jelzett törvénymódosítás révén – a jelenleg érvényes jogszabályi rendelkezésekkel ellentétben – 2018 júliusáig változatlanok maradnak. Így továbbra is csak a legalább 1 millió forint áthárított adót tartalmazó számlákat kell a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni.