Az elmúlt években gyakorta előfordult, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a vállalkozásoknál végzett ellenőrzési eljárásban azt állapította meg, hogy a kiszámlázott gazdasági esemény, ügylet megtörténte nem igazolható. Ezekben az esetekben a NAV megtagadta a számlában szereplő áfa levonását a számlát befogadó vállalkozásnál. Ez viszont túladóztatáshoz vezetett, mert míg a számlát kibocsátó vállalkozás befizette az áfát a számla után, addig a számlát befogadó vállalkozás ezt nem igényelhette vissza.

A Kúria döntésében olvasható értelmezés szerint a teljesítés elmaradása esetén az adófizetési kötelezettség alól abban az esetben is mentesülhet a számlakibocsátó, ha az adóhatóság ellenőrzése alapján válik bizonyítottá, hogy valóban nem történt teljesítés és ezzel összefüggésben gondoskodik a számla érvénytelenítéséről.

Az eddigi gyakorlatnak adott új irányt a Kúria döntése, miszerint a bizonyítás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a teljesítés hiányát maga a számla kibocsátója, vagy az adóhatóság tárta fel a számlabefogadónál végzett ellenőrzés során.

Előrelépést jelent a Kúria döntése abból a szempontból is, hogy mostantól egyértelmű, hogy a számla sztornózására, helyesbítésére a NAV-val szembeni jogorvoslati eljárás lefolytatása után is lehetőség van. Az Áfa törvény szerint ugyanis a számla érvénytelenítéséről „haladéktalanul” kell gondoskodni, a NAV korábbi értelmezése szerint pedig a haladéktalanság nem teljesült, ha a vállalkozás a számlakorrekciót csak az adóhatósággal szembeni jogorvoslati lehetőségek kimerítése után akarta elvégezni. Igy a vállalkozások annak ellenére kényszerültek számláik korrigálására, hogy valójában a számlakorrekció szükségességéről még folyt a jogvita. Ennek a dilemmának vet véget a Kúria döntése azzal, hogy kimondta: nem lehet a haladéktalanságot kizáró körülményként értékelni azt, ha a kibocsátó az adóhatósági eljárás lezárását követően nem azonnal gondoskodott a számla helyesbítéséről, hanem bevárta a számlabefogadó által kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás befejezését.

Azonban fontos tisztázni, hogy ez a döntés nem jelenti azt, hogy a csalárd szándékú számlakibocsátók mentesülnének a következmények alól, ugyanis a joggal való visszaélés esetén e feltételek vizsgálata már eleve szóba sem kerülhet.

A változó gyakorlat alapján annak sincs elméleti akadálya, hogy a számlabefogadó oldalán indult ellenőrzés során feltárt teljesítés hiánya kapcsán a számlabefogadó hívja fel a kibocsátót a számla korrekciójára, így akár pénzügyileg mentesülhet az áfateher végleges viselése alól.