Dokumentumok a tao-kedvezmények érvényesítéséhez

A társasági adóbevallás esedékességéig van ugyan még idő, de érdemes már most átgondolni, hogy milyen okiratokra, igazolásokra, nyilatkozatokra van szükség a különböző – az adófizetési kötelezettséget befolyásoló – kedvezmények igénybe vételéhez. Előfordulhat olyan eset is, hogy ezek egy részének beszerzése hosszabb időt igényel.

A dokumentumok beszerzésénél fontos az is, hogy az igazolás, nyilatkozat, okirat tartalma megfeleljen a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvényben (Tao) foglaltaknak. 

I. Igazolások

1. Adóalap csökkentéséhez, költség, ráfordítás elismeréséhez

1.1. A közhasznú szervezetet a Magyar Kármentő Alapot, a Nemzeti Kulturális Alapot vagy – felsőoktatási támogatási megállapodás keretében – felsőoktatási intézményt az adóévben visszafizetési kötelezettség nélküli támogatásban részesítő adózónak (a céltól függően) a támogatás 20-50 százalékának az adóalapból történő levonásához rendelkeznie kell az adóalap megállapítása céljából a kedvezményezett által kiállított igazolással.

Az igazolás tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.

1.2. Ha adományt nyújt egy adózó az adóévben, akkor ahhoz, hogy ez az elszámolt ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősüljön – azaz ne növelje az adóalapot – rendelkeznie kell a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással.

Az igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.

II. Nyilatkozatok

1. Adóalap csökkentéséhez, költség, ráfordítás elismeréséhez

1.1. A kutatás-fejlesztés (K+F) – támogatást és más adózó vagy egyéni vállalkozó által nyújtott szolgáltatás értékét nem tartalmazó – közvetlen költségével történő adózás előtti eredmény csökkentés lehetőségét az adózó választása szerint átadhatja olyan kapcsolt vállalkozása részére, amelynek vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódik a K+F. A kapcsolt vállalkozás azonban akkor élhet az adóalap-csökkentéssel, ha rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával.

A nyilatkozat tartalmazza a kedvezményt átadó kapcsolt vállalkozás

  • adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének összegét,
  • az adózó(k) – a tevékenységet végző és a kapcsolt vállalkozás(ok) – által érvényesíthető összeget.

1.2. Ha egy közhasznú jogállással nem rendelkező adózó támogatást nyújt – amely nem minősül adománynak – e támogatás alapján elszámolt ráfordítással csak akkor nem kell megnövelnie az adóalapot, ha a támogatást nem külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére nyújtotta, és rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, illetve a támogatott beszámolójának elkészítését követően e nyilatkozat igazolásával, azaz annak megerősítésével, hogy a nyilatkozatban foglaltakat a beszámoló igazolja.

A nyilatkozat tartalmazza, hogy a támogatásban részesülő a támogatást a juttatás adóévében az eredményében bevételként elszámolta és az eredménye e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív. (Nem kell nyilatkozat, ha támogatottnál az eredmény nem értelmezhető, ilyen például önkormányzat, költségvetési szerv. Civil szervezet, egyház, lakásszövetkezet csak arról köteles nyilatkozni, hogy a vállalkozási tevékenysége eredménye nem negatív).

E feltételeknek történő megfelelés esetén a beszámolót az IFRS szerint készítő adózó a korrigált adózás előtti eredményt csökkenti a nyújtott támogatással, ha azt nem az adózás előtti eredmény terhére számolta el.

1.3. Ha egy adózó reklám közzétételével összefüggésben számolt el költséget (például a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték címen), és annak összege (legalább szokásos piaci áron) az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja, akkor ennek elismert költségként történő kezeléséhez rendelkeznie kell

a) a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó-kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége vagy
b) igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek a megrendelője kérte vagy
c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepelt az állami adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban.

II. Igazolások

1. Adókedvezmény érvényesítéséhez

Az adózó, ha támogatást nyújtott

  • filmgyártáshoz,
  • előadó-művészeti szervezetnek,
  • látvány-csapatsport célra,
  • olimpiai pályázathoz,

és ennek alapján adókedvezményt kíván érvényesíteni, akkor az adókedvezményhez – egyéb feltételek mellett – rendelkeznie kell támogatási igazolással.  

A támogatási igazolás tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét filmgyártás, előadó-művészeti szervezet, olimpiai pályázat támogatása esetén.

Látvány-csapatsport támogatása esetén a támogatási igazolás tartalmazza:

  • a támogatást (juttatást) nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát,
  • a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint
  • jogcímenként a támogatott szervezet önálló fizetési számlájának számát.

2. Adófelajánláshoz

Az adó (adóelőleg, adóelőleg kiegészítés) egy részét rendelkező nyilatkozattal fel lehet ajánlani

  • filmgyártához,
  • előadó-művészeti szervezetnek,
  • látvány-csapatsport célra.

Ahhoz azonban, hogy az adóhatóság a felajánlást utalja a kedvezményezettnek, majd adójóváírásban részesítse a nyilatkozót, a felajánlást tevő adózónak rendelkeznie kell igazolással.

  • Filmgyártás célra történő felajánlás esetén az igazolást a mozgóképszakmai hatóság adja ki az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére.

Az igazolás tartalmazza a jogerős költségellenőrzési határozat számát és a felajánlott összeget, valamint, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség jogszabályban meghatározott része 25 százalékának meghaladását. (A jogszabályban meghatározott összeg a közvetlen filmgyártási költség 100 százaléka, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80 százaléka közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege).

  • Előadó-művészeti szervezet részére történő felajánlás esetén az igazolást az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv adja ki.

Az igazolás tartalmazza az előadó-művészeti szervezet nyilvántartási számát és a felajánlott összeget és azt, hogy az adózó által felajánlott összeg nem haladja meg az előadó-művészeti szervezet jegybevétele 80 százalékának megfelelő összeget és az 1,5 milliárd forintnak megfelelő értéket.

  • Látvány-csapatsport részére történő felajánlás esetén az igazolást
    • a sportpolitikáért felelős miniszter adja ki az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, ha a felajánlás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a Magyar Olimpiai Bizottság,
    • a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége adja ki az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet (sportiskola) a szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány.

Az igazolás tartalmazza a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeget – jogcímenként (például utánpótlás nevelés, beruházás) –  és hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a Tao-ban meghatározott támogatási intenzitások meghaladását.

IV. Okiratok

1. Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelődnek akkor nem kell az átértékelési különbözettel növelni (negatív érték esetén csökkenteni) az adóalapot, ha a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) kötelezettség vállalást tartalmaz arra, hogy

  • az átalakulást, egyesülést, szétválást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját – az adózás előtti eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az átalakulás, egyesülés, szétválás nem történt volna meg,
  • az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás, egyesülés, szétválás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást, egyesülést, szétválást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

2. A kapcsolt vállalkozással kötött szerződés, megállapodás alapjánegy adózó akkor jogosult – a szokásos piaci ártól eltérő és ennek révén magasabb adózás előtti eredményt kimutató – adózó az adóalap csökkentésére, ha   

  • a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, és
  • rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal.

Az okirat tartalmazza a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár különbözetét.