CSOK: így kaphat használt lakás vásárlásához, bővítéshez
Az a gyermeket nevelő, illetve vállaló felnőtt, aki használt lakást vásárolna, illetve legalább egy lakószobával bővítené meglévő otthonát milyen feltételekkel kérhet és kaphat családi otthonteremtési támogatást?
2016. február 11-én lépett életbe az a két kormányrendelet, mely az új lakások építéséhez valamint az új és a használt lakások vásárlásához, illetve utóbbiak bővítéséhez kapcsolódó támogatások, kedvezmények feltételeit szabályozza. A 2016. január 1-jén vagy az után benyújtott és még el nem bírált kérelmekre már e rendeletek előírásait kell alkalmazni.Ki igényelheti?
A gyermeket nevelő, valamint a gyermeket vállaló magyar állampolgárságú – vagy a kormányrendelet szerint annak minősülő – nagykorú személy igényelhet használt lakáshoz családi otthonteremtési támogatást. Házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik, a feltételeknek külön-külön meg kell felelniük. Az egy háztartásban élők egyidejűleg egy kedvezmény igénybevételére jogosultak.
Mire igényelhető?
Használt lakás vagy egylakásos lakóépület vételárára vagy bővítés esetén a meglévő lakás bővítési bekerülési költségére. Használt lakásnak olyan lakóingatlan minősül, amely a lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerint nem tekinthető újnak.
A lakás hasznos alapterületének el kell érnie
– egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,
– két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,
– három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,
– négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.
A szükséges méretű lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy korábban kaptak-e már valamelyikük után állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt.
Lakás vásárlása esetén a lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot, illetve legfeljebb 20 százalékkal a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.
Lakás bővítésének minősül:
– a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése, ideértve a tetőtér-beépítést is,
– emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés akkor, ha az építkezés eredményeként nem jön létre két új, önálló lakás.
Bekerülési költségnek minősül a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:
a) a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége,
b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,
c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.
Lakás bővítése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50 százalékát.
Ki után igényelhető?
Az igénylővel közös háztartásban élő gyermek után, valamint fiatal házaspár esetén – meglévő gyermekeik számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalása esetén. Fiatal házaspárnak azok minősülnek, ahol legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. évét. Gyermekvállalással csak fiatal házaspárok igényelhetik a kedvezményt. Fiatal házaspár gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. Egy gyermek után csak egy alkalommal vehető igénybe. Ha az igénylő korábban vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe az adott gyermek után, úgy a korábban folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető, feltéve, hogy a korábbi gyermekvállalás teljesült.
Gyermeknek számít a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően; a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, ha a 20. életévét még nem töltötte be, vagy betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy betöltötte, de tartósan megváltozott munkaképességű.
A támogatás megállapítása során a meglévő gyermeket, a 24. hetet betöltött magzatot, és a vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni. (Élettársak esetében az összeszámítás során az igényelhető maximális összeg nem léphető túl.)
Mértéke
– egy gyermek esetén 600 000 forint,
– két gyermek esetén 1 430 000 forint,
– három gyermek esetén 2 200 000 forint,
– négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 forint.
Általános feltételek
Büntetlen előélet.
Köztartozás-mentesség.
Legalább az egyik igénylő az igényléskor folyamatosan 180 napja biztosított vagy nappali tanulmányokat folytat.
A lakásnak lakhatásra alkalmasnak kell lennie.
Az igénylő lakás vásárlása esetén más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezhet, ide nem értve a haszonélvezettel terhelt ingatlanokat. (Haszonélvezettel terhelt ingatlanban bármekkora tulajdoni hányada lehet.)
Az igénylő az 5 éven belül értékesített korábbi lakásának hasznát a vételárra vagy bővítési bekerülési költségekre kell felhasználja.
Lakás vásárlása esetén az eladó az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint gazdálkodó szervezet eladó esetén az igénylő a gazdálkodó szervezetnek nem lehet tulajdonosa részben sem.
Lakás vásárlása esetén a vételár legfeljebb 10 százaléka teljesíthető készpénzben. Lakás vásárlás esetén a támogatást egy összegben folyósítják.
Lakás bővítése esetén a készültségi fokkal arányosan történik a folyósítás, melyhez a hitelintézetnek előzetesen el kell fogadnia a költségvetést. Az adott készültségi fokra utólagosan és akkor történik kifizetés, ha a költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70 százalékáról a támogatott személy saját nevére kiállított számlákkal rendelkezik. A csok folyósítása akkor kezdődik meg, ha a támogatott személy saját erejét a lakásbővítésre már felhasználta.
Az igénylő és mindazon gyermek, akire tekintettel a csok folyósításra került, 10 évig életvitelszerűen a lakásban kell lakjon. (A lakást a gyermek nagykorúvá válásakor véglegesen, valamint a kiskorú gyermek tanulmányok vagy egészségügyi kezelés céljából ideiglenesen a lakást elhagyhatja. Bizonyos esetekben a rendelet az igénylő vagy a gyermek maximum 5 évre történő ideiglenes távozását sem tekinti a szerződés megszegésének.)
A lakásra 10 évig terjedő időszakra az állam jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be.
A támogatási időszakra lakásbiztosítással kell rendelkezni.
Lakás bővítése esetén az igénylőnek a bővítendő lakásban legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.
A gyermekvállalás nem teljesítése vagy meghiúsulás – jogtalan igénybevétel, a lakás lebontása stb. –, esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamattal kell a támogatást visszafizetni.
Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződéssel rendelkező támogatott személy esetén a csok utóbb született gyermek után is igényelhető, melynek mértéke gyermekenként 400 000 forint. Ezt a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő tartozás törlesztésére kell felhasználni, (kivéve, ha a csok-igénylésre előírt benyújtási határidőn belül igénylik, ez esetben bekerülési költségre is felhasználható).
