Április elején megkezdődött az adózók minősítése. A minősítésre vonatkozó rendelkezéseket az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. A jogszabály szerint az adóhatóság cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti. Az adózók első alkalommal történő minősítését tehát 2016. április 30-áig kell az adóhatóságnak elvégezni. Az adózók két kategóriába kerülhetnek, megbízható, vagy kockázatos minősítést kaphatnak. Lesznek olyan adózók, akik egyik kategóriába sem tartoznak, rájuk továbbra is az általános szabályok vonatkoznak majd. Az adózók a minősítést követő hónap első napjától, azaz első ízben 2016. május 1-jétől élvezhetik az előnyeit, vagy viselhetik a hátrányait a minősítésnek, attól függően, hogy hova sorolták őket. 

A minősítés nem nyilvános, eredményéről az adóhatóság elektronikus úton küld értesítést. Az adózó emellett saját maga is lekérdezheti majd a minősítés eredményét az ügyfélkapun keresztül, de ez a szolgáltatás csak 2016 második negyedévet követően válik elérhetővé.

A minősítést az adóhatóság minden negyedévet követően elvégzi majd, de értesítést nem küld minden alkalommal, csak akkor, ha a minősítésben változás állt be. Az adózóknak érdemes lesz kihasználni az ügyfélkapun a lekérdezési lehetőséget és figyelemmel kísérni a minősítésüket. Ha ugyanis az adózó nem ért egyet a minősítéssel, vagy hiányolja a minősítését, akkor a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított 6 hónapon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. Fontos, hogy a rendelkezésre álló határidőn belül meg kell tenni a kifogást, ugyanis annak elmulasztása esetén igazolási kérelem nem nyújtható be. Ha az adóhatóság a kifogást megalapozottnak találja, akkor annak megfelelően módosítja az adózó minősítését és erről az adózót elektronikus úton értesíti. Ha pedig a kifogás elutasításra kerül, akkor arról az adóhatóság határozatban rendelkezik majd.

A nem megfelelő minősítés, illetve a kedvező minősítés hiányának megkifogásolását érdemes mérlegelni, hiszen a minősítésekhez különböző előnyök és hátrányok kapcsolódnak.

A minősítéssel járó előnyök és hátrányok

Megbízható minősítés esetén előnyök:

a )       Mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével az adóhatóság felhívja adózót a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén. Mulasztási bírság kiszabására csak abban az esetben kerül sor, ha a felhívás eredménytelen.

Nem tartozik ide a foglalkoztatotti bejelentéssel, valamint az ekáerrel kapcsolatos kötelezettség elmulasztása. Ezekre vonatkozóan a megbízható adózó sem kap kedvezőbb elbírálást, rá is az általános szabályok érvényesek.

b)        A mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka, ha az adózó megbízható adózónak minősült:

– a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy
– a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában.

c)        Az adóbírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka, ha az adózó megbízható adózónak minősült:

– az utólagos ellenőrzés alá vont adó-megállapítási időszak egészében
– vagy az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában.

d)       Évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést kaphat a megbízható adózó a 10– 500 ezer forint közötti tartozása rendezésére az adóhatóságtól. 

A részletfizetési kedvezmény nem vonatkozik a 133. § (3) bekezdésében felsorolt tartozásokra, azaz:

– a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
– a beszedett helyi adóra,
– a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.

Az adóhatóság negyedévente felhívást küld az automatikus részletfizetési kedvezményről azoknak a megbízható adózóknak, akiknek a tartozása a feltételeknek megfelel. Ha az adózó elfogadja a kedvezményt, akkor arról a kézbesítést követő 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozhat. A határidő jogvesztő. Az adózó azonban a részletfizetést maga is kérelmezheti szintén elektronikus úton.

Az adóhatóság a kérelem, illetve a felhívás elfogadásáról szóló nyilatkozat beérkezését követő 15 napon belül határozatot hoz az automatikus részletfizetésről. A határozatot az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton kézbesíti az adózó részére.

Természetesen a kapott kedvezmény alapján a részleteket határidőre teljesíteni kell, mert ellenkező esetben a kedvezmény érvénytelenné válik és a tartozást késedelmi pótlékkal növelten egy összegben kell megfizetni.

e)        Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó a vizsgálat alatt folyamatosan megbízható adózónak minősül.

Ez a szabály nem alkalmazható akkor, ha az adózó az együttműködési kötelezettségét megszegi, például nem adja át az iratait.

Kockázatos minősítés esetén hátrányok:

a) Az utólagos adó-megállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része, ha a késedelmi pótlék megállapítása időpontjában adózó kockázatosnak minősül.

Ez több mint a duplája annak, mint amit az általános szabályok szerint késedelmi pótlékként kellene fizetni. Az általános szabályok szerint ugyanis a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

b) Az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabása nem mellőzhető, és a kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka,  ha az adózó kockázatos adózónak minősült:

– a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy
– a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában, illetve
– az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában.

c) A kiszabható mulasztási bírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka, ha az adózó kockázatos adózónak minősült:

– a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy
– a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában.

d)       A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. A kockázatos adózóra nem alkalmazható a 37. § (4a) bekezdése, mely szerint a visszaigényelt általános forgalmi adót 30 napon belül, ha az összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni a feltételek fennállása esetén.

e)        Az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik, ha az adózó kockázatos adózónak minősül:

– az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy
– az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében.

Bár az adóhatóság negyedévente vizsgálja a minősítés feltételeit, figyelmet érdemel, hogy a kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn.

A nagy összegű adóhiánnyal, vagy adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján szereplő kockázatos adózó a kedvezőtlen minősítés alól úgy szabadulhat ennél korábban, ha megfizeti az adóhiányt, valamint a kapcsolódó bírságot, pótlékot és adótartozást. Ilyen esetben ugyanis az adóhatóság megszünteti a kockázatos minősítést a soron következő minősítéskor.