Betegbiztosítás a dolgozóknak? Hogyan számolhatom el?
Sok cégnél elfordul, hogy csoportos betegbiztosítást kíván kötni dolgozói bizonyos részére. A biztosításnak van kockázati része (kritikus betegség, 79%-ot meghaladó egészségkárosodás, bármely ok miatti műtét), e kockázatok esetén a biztosított jogosult a biztosítási összegre. A biztosítás keretében a dolgozó évente preventív vizsgálatsoron vesz részt. Szakvizsgálatok orvosi indikáció esetén, és néhány szakvizsgálat orvosi indikáció nélkül. A biztosító tájékoztatója szerint "a biztosítás díja és a szolgáltatási összeg után nem kell szja-t fizetni, nincs lejárati szolgáltatása és nincs visszavásárlási értéke. A cég vezetésében felmerülhetnek kérdések: az adómentesség akkor is fenn áll, ha nem minden dolgozóra kötik meg a betegbiztosítást, hová könyveljem, növel-e társasági adó alapot és mivel adómentes, be kell-e vallani a NAV felé?
A betegségbiztosítás olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is. (Szja tv. 3.§ 94.)
A biztosítás más személy által fizetett díja nem minősül egyéb jövedelemnek és az adómentes, ha az betegségbiztosításnak minősül (Szja tv. 28.§ (2) és Szja tv 1. számú melléklet 6.6)). Az adómentesség feltétel, hogy a biztosítási díj a minimálbér 30%-a alatt legyen (1 főre vetítve)!
A szóban forgó biztosítás kötvénye és feltételrendszere egyértelműen megfelel a betegségbiztosítás feltételeinek, a kizáró körülmények köre gondoskodik a törvényi fogalom megtartásáról. Az adómentességnek nem feltétele, hogy azt minden dolgozóra megkössék, ahhoz elegendő, hogy betegségbiztosításról van szó (Szja tv 1. számú melléklet 6.6). Miután a betegségbiztosítás speciális személybiztosítás és annak díja nem adóköteles, így az nem minősül egyéb meghatározott juttatásnak és nem kell utána SZJA-t és EHO-t fizetni (Szja tv. 70.§ (1) c)).
E mellett figyelemmel kell lenni arra, hogy munkajogi konfliktusokhoz vezethet, ha a betegségbiztosítás alkalmazásának köre tiltott diszkriminációra utal. Például, az 5 évnél régebben a munkáltatónál munkaviszonnyal rendelkezők körére való kiterjesztés esetében - miután az 5 éven belül indult munkaviszonyoknál nem szerepelt feltételként - elképzelhető, hogy egyes munkavállalók vitatni fogják az ellátásból való kizárásuk jogszerűségét és ezt az álláspontjukat sikeresen védhetnék meg a munkajogi vitában is.
Összegezve:
Ha a Biztosított a gazdálkodó szervezet munkavállalója, vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, akkor a kérdésben hivatkozott konkrét betegségbiztosítás a gazdálkodó szervezet által fizetett folyamatos díjai személyi jellegű egyéb kifizetésként (költségként) elszámolhatóak, az időszakra jutó díját az 55. számlacsoportba kell könyvelni (Szvt. 3. § (7) 3. pont). Ez a költség az adóalap meghatározásakor elismert költségnek minősül (Tao-törvény 3. számú melléklet B).
