Gyaníthatóan a könyvelők mellett a könyvvizsgálók is bosszankodnak emiatt, hiszen – bár vélhetően nem érné el a jelentős összegű hiba határát, amennyiben a társaság mégsem tesz eleget a könyvelési kötelezettségének –, ellenőrizniük kell az elszámolást, és adott esetben akár korlátozó záradék is lehet a következmény. Amennyiben pedig adóhatósági ellenőrzést kapnak, mulasztási bírsággal nézhetnek szembe.

Mi is az a behajtási költségátalány, hogyan lehet róla lemondani, illetve milyen adózási és számviteli következményekkel kell számolnunk mind a kötelezetti, mind a jogosulti oldalon!

A behajtási költségátalány jellemzői röviden

– a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 6:155. paragrafusának (2) bekezdése szerint a kötelezett fizetési késedelme esetén a késedelembe esés napjától külön fizetési felszólítás nélkül köteles a jogosultnak 40 eurónak (MNB deviza-középárfolyamon számítva) megfelelő összeget megfizetni;

– szerződésben érvényesen kizárni (arról előre lemondani) vagy csökkenteni nem lehet, de magasabb összegben a felek megállapodhatnak;

– a megfizetés alól egy esetben lehet kibújni: ha a fizetési késedelmét az igényérvényesítés során a kötelezett kimenti;

– a 40 euró független mind a tartozás összegétől, mind a késedelmes napok számától;

– késedelmenként kell megállapítani (részletfizetés esetén minden részlet után);

– független a késedelmi kamattól, azon felül is érvényesíthető.

Behajtási költségátalány elengedése

Az előző pontban leírtakkal összhangban a jogosult a behajtási költségátalány összegéről lemondani kizárólag a szerződéskötést (teljesítést) követően, a késedelembe esés napjától a beérkezés napjáig tud, úgynevezett „kifejezett nyilatkozattal”. Ez írásos, a konkrét késedelemre vonatkozó dokumentumot jelent.

Könyvelési események és adókövetkezmények a jogosulti oldalon

A jogosultnak a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt egyéb bevételként kell könyvelnie [számvitelről szóló törvény (Sztv. 77. § (2) b) pont]. Vagyis a jogosult csak akkor mutatja ki könyveiben, amikor az hozzá ténylegesen befolyik, addig azt követelésként nem kell kimutatni.

Fentiekből következően a társasági adóalapot a be nem folyt átalány nem érinti. Lemondás esetén értelemszerűen a jogosult oldalán nem keletkezik sem könyvelési tétel, sem társaságiadóalap-módosító tétel. (A könyvekben ki nem mutatott követelés elengedéséhez nem tartozik adóalap-korrekció.)

Könyvelési események és adókövetkezmények a kötelezetti oldalon

A kötelezett a fizetett, illetve mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő behajtási költségátalányt egyéb ráfordításként kell, hogy könyvelje a szállítóval szemben (Sztv. 81. § (2) b) pont). Vagyis könyveiben kötelezettségként mutatja ki a kötelezettség keletkezése (késedelembe esés) napján.

Lemondás esetén a kötelezett kivezeti a könyveiből az előírt kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben (Sztv. 86. § (3) h) pont). A lemondáshoz társaságiadóalap-módosító tétel nem tartozik, s annak illetékvonzata sincs. (Az illetékvonzat hiányáról a NAV 2015. 10. 07-én foglalt állást a honlapján.)