Költségként kizárólag azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a szerződőnél végleges vagyonvesztésnek minősül. Tehát az életbiztosítási díj számviteli elszámolásánál elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a szerződő kft által kifizetett biztosítási díjak azonnali és végleges vagyonvesztést jelentettek-e a cég számára, vagy sem.

1. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol a kedvezményezett a biztosított és a vállalkozás által a biztosítás megkötésekor közösen megnevezett természetes személy volt, akkor a vállalkozás által fizetett biztosítási díj végleges vagyonvesztésnek, az életbiztosítás díja pedig a magánszemély biztosított jövedelmének minősült, így a biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetésként volt elszámolható a kft-nél (a díjfizető vállalkozás ugyanis kizárólag a biztosított hozzájárulása esetén válhatott volna jogosulttá bármilyen biztosítói kifizetésre). [Számviteli törvény 3. § (7) 3., 16.§ (3)].
A díjfizetés időpontjában a biztosított személy vagy adómentes, vagy adóköteles jövedelmet szerzett, attól függően, hogy milyen típusú életbiztosítás a kérdéses biztosítás, és ettől, illetve a jogviszony jellegétől függően keletkezhetett járulékfizetési kötelezettség is.

Ha egy adott biztosítás díja az Szja tv. 1. számú melléklete alapján nem adómentes, akkor annak díja a díjfizetés időpontjában válik adókötelessé. Jellemzően adóköteles díjú biztosításnak minősülnek a vegyes (felhalmozási, megtakarítási típusú) életbiztosítások (pl. haláleseti és elérési, úgynevezett vegyes életbiztosítások), ide nem értve a teljes életre szóló; a visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (Whole Life) rendszeres díját (annak ellenére sem, hogy az valójában egy vegyes biztosítás), mert ahhoz adómentes jogcím (Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont) kapcsolódik; a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) elvárt díjon felül fizetett eseti vagy egyszeri díja (Szja tv. 1. számú melléklet 6.9. alpont).

A kifizetőnek minősülő személy által kötött adóköteles díjú személybiztosítás az Szja tv. szerinti egyes meghatározott juttatásként – azaz kifizetői adózás mellett – adóköteles [Szja tv. 70. § (1) c)]: a kifizető a biztosítási díj 1,19-szerese után 15 százalék személyi jövedelemadót és 22 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

2. Amennyiben a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol a kedvezményezett a szerződő kft. volt, akkor a szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehetett volna elszámolni (mivel az nem minősült a kft. végleges vagyonvesztésének), azt a biztosítóval szembeni követelésként kellett volna kimutatni. A biztosító által fizetett összegből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni.

3. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra kötött szerződést, ahol a kedvezményezett a biztosított személy vagy a biztosított személy érdekkörébe tartozó más természetes személy volt, de a biztosított személy előre lemondott a szerződővel való együttes kedvezményezett-jelölés jogáról és/vagy a biztosított személy előre lemondott arról a jogáról, hogy a szerződés megszüntetésének szándéka esetén az eredeti szerződő helyébe lépjen, ideértve a részvisszavásárláshoz való előzetes hozzájárulását is, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként szintén nem lehetett elszámolni. A számviteli elszámolás a 2. pontban leírtak szerint történik.

Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére – korlátozások nélkül – a díjat fizető személy jogosult [Szja tv. 7. § (1a) bekezdés].

Ha a 2. vagy 3. pontok szerinti biztosítási jogviszony úgy módosult, hogy a biztosító teljesítésére (lejárati szolgáltatására) már a biztosított (vagy más magánszemély, de nem a díjat fizető vállalkozás) vált jogosulttá, akkor a biztosítás szerződésmódosítás időpontjáig megfizetett díja a szerződés módosításának időpontjában egy összegben vált adóköteles biztosítási díjjá a biztosított magánszemélynél [Szja tv. 9. § (3a)]. A kockázati biztosításra tekintettel fizetett elkülönített díjrész ebben az esetben adómentes.

Az adókötelessé vált biztosítási díj adóterheit (szja és eho) a Kft-nek kell bevallania a szerződésmódosítás hónapjára vonatkozóan és esedékességig pénzügyileg rendezni.