Az ügyvezető mögöttes felelőssége

Igen gyakori, hogy a felszámolt cégből a hitelező végül semmit sem kap. Ennek egyrészről lehet az az oka, hogy a csődöt jelentett vállalkozásból az ügyvezető kimentette a vagyont, a készletet és minden mozdítható tárgyi eszközt értékesített, leselejtezett. A felszámolók elsősorban a saját költségeik kielégítésére törekednek, csak ezek után következnek a többiek, éppen ezért kifejezetten nehéz a hitelezői érdekek képviselete a felszámoló előtt.

Kevesen tudják, hogy a felszámolással párhuzamosan elindítható az ügyvezetői mögöttes felelősségére irányuló per, amelyet a felszámolást elindító törvényszék folytat le. Ha megállapítást nyer, hogy az ügyvezető nem járt el szabályszerűen a csődhelyzetben, akkor a magánvagyonával felel, még akkor is, ha korlátolt felelősségű társaság vezetője volt is.

Az ügyvezető mögöttes felelősségéről a csődtörvény (Cstv.) 33/A § rendelkezik. A törvény tartalmazza azt is, hogy az is felelősséggel tartozik a hitelezőknek, aki a vállalkozást ténylegesen irányította. Így tehát hiába íratta bárki is strómanra a céget, ha bizonyítható, hogy valóban ő állt a cég mögött, akkor a tényleges ügyvezető vagyona ellen fog a per irányulni.

Az említett törvényhely legfontosabb rendelkezése, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtti 3 évet veti vizsgálat alá, tehát ha a megelőző 3 évben, az ügyvezető csalárdul járt el (például a hitelezők kifizetése helyett magának fizetett kölcsönöket), akkor a bíróság meg fogja állapítani az ügyvezető mögöttes felelősségét korlátolt felelősség mellett is.

Az ilyen per egyre gyakoribb, mondhatni minden felszámoláshoz kapcsolódik, hiszen, mivel elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az ügyvezető követett-e el szabálytalanságot vagy nem, ezért nem jár magas illetékvonzattal. Ha a bíróság kimondja, hogy az ügyvezető felelős a károkért, lehetőség nyílik a károk számszerűsítésére és az ügyvezető magánvagyona iránti perre.

Az ügyvezetői felelősség megállapítása iránti pert a felszámoló is megindíthatja.
Lényeges, hogy az ügyvezetői felelősség megállapítása iránti pert, a felszámolás lezárulása után már nem lehet megindítani, erre a felszámolás ideje alatt van lehetőség.

Hogyan védekezhet a felszámolt cég korábbi ügyvezetője?

Az ügyvezetőnek a perben elsősorban azt kell bizonyítania, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható gondossággal és körültekintéssel járt el.  Másodsorban azt kell bizonyítania, hogy nem állt fenn a fizetésképtelen helyzet, amikor például tárgyi eszközöket értékesített vagy tagi kölcsönt fizetett vissza magának.

A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A társaságot fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztétől a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni ügyvezetési feladataikat.

Mentesül a felelősség alól az ügyvezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Ha a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Ez egy nagyon fontos rendelkezés, hiszen ha nem tett letétbe beszámolót, akkor a hitelezőnek a perben nyert ügye van.

Általános bírósági gyakorlat, hogy nem állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, ha nem bizonyított, hogy a vezető tisztségviselőként tanúsított magatartása felróható volt, továbbá, hogy magatartása és a hitelezői követelések kielégítésének meghiúsulása között okozati összefüggés áll fenn.