A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosoknak rendeli visszafizetni, ugyanakkor azt nem tiltja, hogy a tulajdonosok a veszteség pótlására adott pótbefizetés összegéről véglegesen lemondjanak. A számviteli törvény eddig nem szabályozta ennek elszámolását. Az új szabály szerint, ha a tulajdonos lemond a pótbefizetésből adódó követeléséről, akkor azt a tulajdonolt gazdasági társaságnál a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosításának hatásaként a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket csak abban az esetben kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló (egyesülő, szétváló) jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, akkor már valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Nem változott ugyanakkor, hogy a végleges vagyonmérleget (és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárt) minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Az említett átalakulási törvény rendelkezik az átalakulás (ideértve az egyesülést és a szétválást is) időpontjáról is. Az átalakulási törvény szerint az átalakuló jogi személy meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja. Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni. Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg, vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja. A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének a hatálya nem eshet azonos napra. Az átalakulásnál (egyesülésnél, szétválásnál) az átalakulás időpontja a jogelőd cég törlésének a napja, a jogutód pedig a jogelőd törlésének napját követő nappal jön létre.

2019. évi LXVI. törvény módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt is. A törvény módosítása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja. E lehetőség vonatkozik többek között a tőkeemelés időpontjának a meghatározására is. Kivétel ugyanakkor a cég a jegyzett tőke leszállítása, mely esetben a változás időpontját továbbra sem határozhatja meg a cég. Tőkeleszállítás esetében a változás időpontja továbbra is a jegyzett tőke változásának a cégbíróság általi bejegyzés napja.

A kis értékű eszközök (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) egy összegű terv szerinti értékcsökkenési leírására vonatkozó értékhatár 100 ezer forintról 200 ezer forintra nő.