Az adóhivatalnak az elektronikus ügyintézés során az elektronikus kapcsolattar­tásra kötelezett vagy azt önként választó ügyfelek részére elektronikus úton, elekt­ronikusan hitelesített iratot kell küldenie, illetve az elektronikus úton érkező irato­kat fogadni és kezelni is tudnia kell.

Az ügyfelek hatóság előtti zökkenőmen­tes eljárását segítő szemlélet érvényesü­lését, valamint az adatok és információk teljes körű befogadásának biztosítását az adóhatósági ellenőrzések elektronikus úton történő megvalósítása során figyelembe kell venni. Ennek érdekében megújultak a revíziók módszerei és az elektronikus ügyintézés lehetősége, illetve kötelezett­sége megreformálta, meggyorsította az adóalanyokkal történő kapcsolattartást.

Adóhatósági tapasztalatok

A jogkövetési vizsgálatok keretében a NAV kifejezetten törekszik az elektroni­kus ügymenet megvalósítására, hiszen az ilyen típusú vizsgálatok lefolytatását megkönnyíti az elektronikus kapcsolat­tartás lehetősége. Kiemelt szerepe van az elektronikus kapcsolattartásnak a kiutalás előtt vég­zett revíziók esetében, hiszen a rövid ka­matmentes kiutalási határidő független az egyébként rendelkezésre álló ellen­őrzési határidőtől. Ezek a revíziók 10–15 nap alatt lefolytathatók, az integrált előzetes koc­kázatelemzés lehetővé teszi a célzott ki­választást.

Az év első öt hónapjában a NAV közel 3000 olyan vizsgálatot folytatott le, ahol az adózó, illetve a revízió kizárólag elektronikus úton tartotta a kapcsolatot. A kialakított protokoll alapján az adatex­portot, az analitikát, a bizonylatokat és a szerződéseket bekérve megítélhető, hogy szükség van-e teljes körű iratanyag-átvé­telre. A tisztán elektronikusan végzett ellenőrzések kiinduló alappillére az elő­zetes desk audit, amit a teljes körű könyvelési adatok ismeretében tud elvégezni a revízió, és megtörténhet a kifejezetten célzott iratbekérés. Ezt a munkát nagy­ban elősegíti a 2018. július 1-jén beve­zetett online számlázás.

Hiányos e-ügyintézési ismeretek

Az e-ügyintézés kapcsán általános tapasz­talat továbbá, hogy az adózók elektroni­kus ügyintézésre vonatkozó ismeretei hiá­nyosak, többen nem is hallottak az elekt­ronikus ügyintézésről, illetve az e-papír és ELLUGY ismeretlen számukra. Emiatt szá­mos esetben van szükség arra, hogy a re­vizorok telefonon keresztül adjanak útmu­tatást és segítsék őket abban, hogy bead­ványaikat a megfelelő módon tudják eljut­tatni a NAV részére. Az elektronikus kap­csolattartás terjedését azonban mi sem szemlélteti jobban, mint hogy 2018 má­jusáig több mint 28 000 ELLUGY nyom­tatvány érkezett a NAV-hoz.

Az ellenőrzések során a bizonyítás ér­dekében szükséges a magánszemélyek ügyfélként vagy tanúként történő idézé­séhez és/vagy nyilatkoztatásához fűződő tapasztalat, hogy bár az illető rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, azonban azt nem használja. A magánszemélyek több­sége nem nyilatkozik a rendelkezési nyil­vántartásban arról, hogy nem kíván élni az elektronikus kapcsolattartás lehetősé­gével, ugyanakkor tárhelyére küldött kül­deményeit sem tekinti meg. Előbbiekből adódóan az adóhatóság eredményes kap­csolatfelvételt a magánszeméllyel sok eset­ben kizárólag hagyományos, postai úton tud csak kezdeményezni, ami lassítja az ellenőrzést. Sokak számára nem ismert a rendelkezési nyilvántartás, vagy az elekt­ronikus ügyintézés helyett inkább a ha­gyományos kapcsolattartási formákat ré­szesítik előnyben.

Adózói visszajelzések

Az adóalanyok részéről zömmel kifejezet­ten pozitív az elektronikus kapcsolattar­tás fogadtatása, örülnek azon lehetőség­nek, hogy nem kell személyesen megje­lenni az ellenőrzés bizonyos eljárási cse­lekményei miatt, hanem kényelmesen, „otthonról” megoldható szinte minden.

A hosszabb vizsgált időszak, illetve nagyobb terjedelmű iratanyag esetében azonban az tűnik ki az adózói reakci­ókból, hogy a tisztán elektronikus ügy­intézés olykor – a beküldendő iratok, számlák egyenkénti beszkennelése okán – több időráfordítást igényel a részük­ről. Az Eüsztv. 108/B § szakasza 2019. december 31-ig biztosítja az adózók ré­szére azt a lehetőséget, hogy amennyi­ben az adózói dokumentumok digitali­zálása aránytalan nehézséget okoz, elfo­gadható a revízió részéről a papíralapon történő benyújtás is. Azonban akad olyan adózó is, aki felkészülve az elektroni­záció terjedésére, minden szükséges ok­iratot beszkennelve tárol, így semmilyen problémát nem jelentett számára teljesí­teni az adóellenőrök kéréseit.

A tapasztalatokat összegezve elmond­ható, hogy az e-ellenőrzés előnyei ellenére a személyes vagy postai úton történő kap­csolattartás teljesen nem mellőzhető, hiszen az adózó számos, jogszabály adta jogát és kötelezettségét továbbra is csak személyesen gyakorolhatja, illetve teljesít­heti, továbbá számos eljárási cselekmény­ben nem is értelmezhető az elektronikus út. Az egyes adózói körökre nézve köte­lező elektronikus ügyintézés bevezetése az adóhatóság és az adózók részéről is egy­fajta céltudatosságot igényel, a digitalizáció elméleti ismereteinek és technikai feltételeinek bővítése iránt.