Az OECD becslése szerint a multinacionális vállalatok az adóelkerülést célzó agresszív adótervezéssel évente globálisan 100-240 milliárd dollárral kevesebb adót fizetnek, mint amennyi az érintett államkasszákat megilletné. Elsősorban a nemzetközi egyezmények és az államok adószabályai közötti különbségeket kihasználva, jellemzően úgy kerülik ki az adófizetést, hogy valós gazdasági tevékenységet nem végző, csak papíron létező leányvállalatokat hoznak létre, illetve gazdaságilag nem indokolható pénzügyi műveletekbe mentek bele cégcsoporton belül, hogy ezzel csökkentsék adófizetési kötelezettségeiket.

A határokon átnyúló adóelkerüléssel szemben csak a nemzetközi szintű összefogás lehet eredményes. Az adótanácsadók, adószakértők, könyvvizsgálók és ügyvédek eddig is partnerként közreműködtek az adóelkerülés elleni küzdelemben, most ez kiegészül bizonyos ügyletek jelentéstételi kötelezettségével. A beérkező adatokat az adóhatóságok ellenőrzési szakterületei osztják meg egymással.

A 2021. február 1-től hatályos kötelezettség az agresszív adótervezési struktúrák bejelentésére elsőként azokat az adózási szakembereket, nemzetközi cégeket érinti, amelyek 2020. július 1. és 2020. december 31. között valósítottak meg potenciálisan agresszív adókonstrukciót.

A szabály lényege a jelentéstétel, illetve az, hogy az érintett országok adóhivatalainak a költségvetést, illetve a tisztességes adófizetőket megkárosító adózók kiszűrésére a megfelelő mennyiségű és minőségű adat álljon a rendelkezésére. Az új szabályok fontos lépések a nemzetközi adóelkerülés kiskapuinak bezárásában, a jelentéstételi kötelezettség előírása ugyanis az adózókat a szabályok betartására ösztönzi, ezáltal az agresszív adótervezés megelőzhető. A jogalkalmazást a Pénzügyminisztérium tájékoztatója is segíti, amely a fogalmak tisztázása és a szabályok egyértelművé tétele mellett számos konkrét példát is tartalmaz.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatelemzőinek munkáját egyre több és szélesebb körű adat segíti, hiszen csak az online számlarendszeren keresztül január végéig 190 millió számla adata érkezett a kockázatelemzőkhöz. A csalárd adózók kiszűrésében a hazai adatok mellett egyre nagyobb jelentősége lesz a nemzetközi információcserének. 2019-ben például már 84 millió bankszámlára vonatkozó információt cseréltek az érintett országok összességében.