Óriási üzleti lehetőség rejlik a mesterséges intelligenciában, stratégia is van már az MI  kínálta lehetőségek hazai kihasználására, és a nagyvállalati körben már itthon is intenzíven foglalkoznak azzal, hogy felkészítsék a munkatársakat a technológia alkalmazására.

7600 milliárd forint – vagyis nagyjából két új paksi atomerőmű, 40 Puskás Aréna és majdnem 17-szer a 4-es metró – ekkora többletet jelenthet a magyar GDP-nek 2030-ra a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása. Becslések szerint a globális AI-piac értéke 2025-re eléri a 60 millió dollárt, a világ GDP-je pedig közel 16 millió dollárral emelkedik majd a fejlesztéseknek köszönhetően.

Ha elszakadunk a számoktól, elég csupán körülnéznünk, hogy észrevegyük, életünk szinte minden területén hasznát vesszük a gépek „tudásának”. A technológia segíti a rendvédelmi szerveket a bűnmegelőzésben, a vezető járműgyártók gőzerővel dolgoznak az okos szoftverekkel működő önjáró autók tervezésén, a gépi modellezés pedig a klímaváltozás hatásainak elemzésében nyújt segítséget. A 2020-ban ránk szakadt pandémia pedig azt is bebizonyította, hogy az egészségügyben is helye van a mesterséges intelligenciának: a gépi adatfeldolgozás a vírus megismerésében és a vakcina fejlesztésben is szerepet játszik, de az AI segít a járványgörbék alakulásának előrejelzésében, vagy éppen a kórtermek megfelelő fertőtlenítésében is.

Továbbgondolva, a járvány generálta helyzetben nemcsak a munkahelyek, de az oktatás is a digitális térbe kényszerült, és nem utolsó sorban a vásárlások jelentős hányada is online felületen történik. Ha akarjuk, ha nem mindennapjainkat már meghatározza a mesterséges intelligencia.

Hazánkban a hosszú távú célok között szerepel például, hogy a következő tíz évben a hazai kis- és középvállalatok termelékenysége negyedével nőjön az MI-technológia alkalmazásával, egymillió ember találjon magasabb hozzáadott értékű munkát, illetve legalább 32 százalékkal csökkenjen az ammónia kibocsátás az agráriumban.

A mesterséges intelligencia bevetése nemcsak hosszabb távon jelenthet komoly előnyt, de segíthet a mostani helyzet túlélésében is. Azok a vállalatok vészelik át a legkönnyebben a járvány okozta gazdasági megrázkódtatást, amelyek egy időben vezetik be az MI-re épülő új technológiákat és gondoskodnak arról, hogy munkavállalóik a használatukhoz szükséges képességeket és tudást is megszerezzék. Magyarországon a dolgozók közel fele részesült már valamilyen MI-képzésben.

Szakemberek előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia három fázisban alakítja majd át a munkahelyeket, az ott dolgozó munkavállalók életét.  Az első, a 2020-as évek közepéig tartó algoritmikus hullám az adatfeldolgozásra épülő (pénzügyi, IT-) szektorokat, illetve az adminisztratív munkaköröket érintően gyakorlatilag már lezajlott. A 2025-2030 között várható támogató hullám a szolgáltatásokat nyújtó, irodai munkákra építő ágazatokat érinti, de az oktatásban, közigazgatásban is érződik majd, míg a várhatóan a 2030-as években érkező harmadik, autonóm hullám már a gyártásra, valamint a magas komplexitású és felelősséggel járó munkakörökre is hatással lesz.