Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) XIII. fejezete rendelkezik az alanyi adómentesség szabályairól, mely szerint a belföldi adóalany jogosult alanyi adómentességet választani. Amennyiben a vállalkozás él ezzel a választási jogával, az alanyi adómentesség időszakában, ebben a minőségében áfa fizetésre nem kötelezett, áfalevonásra nem jogosult, illetve olyan számlát bocsát ki, amelyen nem szerepel áthárított adó.

Az adómentesség akkor választható, ha az adóalany a törvény 2. paragrafusának a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértéke sem a naptári évet megelőzően, sem a tárgyévben várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg az adómentesség választására jogosító felső értékhatárt, mely jelenleg 6 millió forint. Az értékhatár kiszámításánál nem kell figyelembe venni az áfatörvény 188. paragrafusának (3) bekezdésében felsorolt bevételt, egyebek mellett azt, amely tárgyi eszközként használt termék értékesítéséből, illetve immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedéséből származik.

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha
– az adóalany a tárgyévet követő naptári évre már nem kívánja azt alkalmazni;
– ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, azonban a jogutódra a feltételek nem teljesülnek, vagy az adómentességet nem kívánja választani, illetve,
– ha a tárgyévben a tényadatok alapján a feltétel már nem teljesül.

Ha az adómentesség azért szűnik meg, mert a vállalkozás bevétele a tárgyévben átlépi az értékhatárt, akkor az adóalany már annál az értékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál sem járhat el adómentes minőségében, amelynek ellenértékével meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt. Ebben az esetben a választás jogával az alanyi adómentesség megszűnését követő második naptári év végéig nem élhet. Az alanyi adómentesség választását és megszűnését a NAV felé be kell jelenteni.

Ugyanakkor az alanyi adómentesség időszaka alatt is előfordulhatnak olyan esetek, amikor az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ennek következtében áfabevallást kell benyújtania, és áfát is kell fizetnie.

A törvény 193. paragrafusának (1)-(3) bekezdéseinek meghatározása szerint ezek a következők:

– tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
– immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
– új közlekedési eszköz 89. paragrafus (1)-(2) bekezdései szerinti értékesítése,
– beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele ugyan megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el két év,
– építési telek, telekrész értékesítése,
– a 11. paragrafus (1) bekezdése szerinti ingyenes termékátadások,
– a 11. paragrafus (2) bekezdése szerinti tárgyieszköz-előállítás saját beruházás keretében,
– a 12. paragrafus szerinti terméktovábbítás belföldről a közösség más tagállamába,
– a 14. paragrafus szerinti ingyenes szolgáltatásnyújtások,
– külföldön teljesített szolgáltatásnyújtások,
– termék közösségen belüli beszerzése, amennyiben a beszerzés értéke az előző évben vagy a tárgyévben meghaladja a 10 ezer eurót, vagy akkor, ha ugyan az értékhatárt nem haladta meg, de az alanyi adómentes szervezet közösségi adószámát az ügylet során megadta, illetve, értékhatártól függetlenül, ha ezen beszerzéseire a szervezet az adókötelezettséget választotta,
– új közlekedési eszköz közösségen belüli beszerzése,
– jövedéki termék közösségen belüli beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés után jövedékiadó-fizetési kötelezettség keletkezik,
– termékimport,
– ha az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag olyan változás következik be, amelynek eredményeként az eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, és amelynek rendezésére a 153/C paragrafus (1) bekezdése alkalmazandó.
– az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében a 139-141., 146., 147. és 150. paragrafusokban említett esetekben sem.


Fentiekre tekintettel az alanyi adómentesség időszakában ezekre az ügyletekre is figyelemmel kell lenni, nem elegendő a 6 millió forintos bevételi értékhatára ügyelni. Fontos tudni azt is, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. számú melléklet B) fejezetének 3. d) pontja szerint, amennyiben az alanyi adómentesség időszaka alatt adókötelezettség keletkezik, az adózó bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget. Ez azt jelenti, hogy azon hónapokra, melyekben adókötelezettsége keletkezik, havi áfabevallást (illetve összesítő nyilatkozatot) kell készíteni, az adókötelezettséggel nem érintett hónapokra viszont nem kell adóbevallást benyújtani.